Subarachnoidalis vérzésben alkalmazott folyadékterápiák hatása az intracranialis erekben mért áramlási sebességére

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Operatív klinikai orvostudomány III.
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Varga Dávid Richárd
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Fodor Babett

Előadás adatai

Előadás címe: 
Subarachnoidalis vérzésben alkalmazott folyadékterápiák hatása az intracranialis erekben mért áramlási sebességére
Összefoglaló: 

Bevezetés
Subarachnoidalis vérzést követő 2-10. napon az alvadék bomlásából származó vazoaktív anyagok az agyi erekben vazospazmushoz vezethetnek, ami transcranialis színkódolt Doppler vizsgálat során megnövekedett áramlási sebesség képében detektálható. Az elváltozás felismerése és kezelése kiemelt fontosságú a következményes agyi ischaemia magas morbiditási és mortalitási adatainak tükrében.

Célkitűzések
A 2010. márciusában elkezdődött prospektív randomizált vakosított vizsgálat során két folyadékterápiás sémát hasonlítottunk össze (Ringer-laktat alapú 3H terápia és Voluven alapú 3H terápia). Kiinduló hipotézisünk abban állt, hogy a Voluvennel kezelt csoportban ritkábban alakul ki spazmus és ritkábban kényszerülünk vazoaktív szerek alkalmazására.

Vizsgálati csoport és módszerek
• Vizsgálatba bekerült személyek: Hunt-Hess I-III. stádiumú betegek akik endovascularis coil ill. idegsebészeti clip felhelyezésével definitív ellátásban részesültek (IV-V. stádium kizárva). Rupturált és silent aneurizmával kezelt személyek.
• Felvételkor: képalkotó diagnosztikai és neurológiai vizsgálat, majd randomizált 3H terápia (személyre szabott célvérnyomás érték meghatározást követően) és individuális szupportív terápia.
• 24 óránkénti adatrögzítés: artériás vérgáz, vérnyomás, pulzus, TCCD, NIH score, GCS, használt vazoaktív szerek (Arterenol, Dobutrex)

Eredmények
Összesen 29 beteget került a vizsgálatba.
• Spazmus (áramlási sebesség > 120cm/s): R-L csoportban 6/ 15betegnél, a VV csoportban 5/14 betegnél jelentkezett spazmus, ami khi-négyzet próba szerint nem minősül szignifikáns különbségnek.
• Alkalmazott vasoaktív kezelés: R-L-csoport 3/15, VV-csoport 3/14. Ez sem minősül khi-négyzet próbával szignifikáns különbségnek.
• TCCD eredmények: Az első 14 nap TCCD eredményeinek napi átlagát hasonlítottuk össze, mivel ekkor várható leginkább a spazmus megjelenése ill. fennállása. A 3. és 4. napon találtunk szignifikáns különbséget T próbával a két csoport között, a 3. napon a R-L csoport, a 4. napon a VV csoport javára.
A kiinduló hipotézis a jelenlegi esetszám alapján nem igazolható, nagyobb elemszámú vizsgálat elvégzése szükséges.

1. témavezető adatai
Név: 
Molnár Csilla
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék
2. témavezető adatai
Név: 
Gál Judit
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program