A radikális prostatectomia után kialakuló postoperatív fertőzések levofloxacin profilaxisa

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Operatív klinikai orvostudomány I.
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Stahorszki Soma

Előadás adatai

Előadás címe: 
A radikális prostatectomia után kialakuló postoperatív fertőzések levofloxacin profilaxisa
Összefoglaló: 

A prostata carcinoma első vonalbeli kezelése a radikális prostatectomia, amely kivitelezésére a következő műtéti technikák terjedtek el: a laparoscopos módszer, a retropubicus illetve a perineális behatolásból elvégezhető nyílt műtét. Mindhárom technikára jellemző, hogy a vizeletelvezető rendszer megnyitása, ezáltal a környezet minimális vizelettel való kontaminációja elkerülhetetlen, és a műtét után általában 5-7 napig katéter viselését teszik szükségessé. Ezek ellenére mind a mai napig nincs hivatalos álláspont a radikális prostatectomia antibiotikum profilaxisát illetően.
Célul tűztük ki, hogy prospektíve vizsgáljuk a perioperatív időszakban alkalmazott levofloxacin hatását a gyulladásos és vizelet paraméterekre valamint a sebgyógyulásra.
Vizsgálatunkba a 2009 novembere és 2010 októbere között műtétre kerülő 73 beteget vontunk be, őket 3 csoportba soroltuk: kontroll (26 beteg), műtét előtt 1 tabletta levofloxacint (27 beteg) végül műtét előtt 1, majd azt követően 3 napig 1 tablettát kapó (23 beteg) csoportokra.
A postoperatív 5. napon vizelet üledék és CRP vizsgálatot végeztünk, a betegek kórházi bennfekvése alatt figyeltük lázmenetüket és a sebeik gyógyulását.
A kontroll csoportba tartozó betegek CRP értékeinek átlaga 50,1±13,83-nak adódott, 58%-uknál tapasztaltunk lázat, átlag testhőmérsékletük 37,6±0,16°C volt. Az 1 szem levofloxacint kapó betegek CRP-je 26,4±4,97 volt, 48%-uk lett lázas, maximum testhőmérsékletük 37,4±0,13°C volt. A 4 szem kezelésben részesülők CRP-je 25,86±4,77 volt, lázat 26%-uknál tapasztaltunk, maximum testhőmérsékletük 37,3±0,11°C volt (p>0,05 minden esetben). Gennymentes vizeletet az első és második csoport 3,8%-ánál, a harmadik csoport 16,7%-ánál tapasztaltunk. Szövődményként 1-1 esetben észleltünk rectovesicalis és rectalis fistulát illetve sebfertőzést, mindhárom a kontroll csoportban fordult elő.
Megállapíthatjuk, hogy levofloxacin kezelés hatására a vizsgált paraméterek az alkalmazott dózis függvényében csökkenő tendenciát mutatnak, ezért indokolt lehet a preoperatív időszakban a levofloxacin legalább egyszeri adása. Eredményeink nem szignifikánsak, ezért a vizsgálat további betegek bevonását teszi szükségessé.

1. témavezető adatai
Név: 
Farkas Antal
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
DEOEC Urológiai Klinika
2. témavezető adatai
Név: 
Flaskó Tibor
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
DEOEC Urológiai Klinika
Díj: 
különdíj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program