Mesterséges szénhidrát antigének szintézise és vizsgálata MALDI-TOF tömegspektrometriai és kapilláris gélelektroforetikus módszerekkel (CGE)

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Biokémia, Mikrobiológia, Immunológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kerékgyártó Márta Zsuzsa

Előadás adatai

Előadás címe: 
Mesterséges szénhidrát antigének szintézise és vizsgálata MALDI-TOF tömegspektrometriai és kapilláris gélelektroforetikus módszerekkel (CGE)
Összefoglaló: 

Az oligoszacharidok olyan kis molekulatömegű haptének, melyek önmagukban immunválasz kiváltására alkalmatlanok, de ha makromolekuláris hordozóhoz kapcsoljuk, az így kapott mesterséges szénhidrát antigén (neoglikoprotein) immunogén tulajdonságúvá válik. Ezt a jellemvonást kihasználva mesterséges antigéneket állítottunk elő monoklonális antitestek termeltetése céljából. Az oligoszacharidok hordozóhoz kapcsolásánál Gray és Schwartz által kifejlesztett reduktív aminálást használtuk. A módszer elve, hogy olyan Schiff bázis jön létre a szénhidrát és a fehérje között, ahol a fehérje amino csoportja hozzákapcsolódik a hídmolekula aldehid csoportjához, majd a Schiff bázis redukálódik és végül egy stabil kovalens kötés jön létre. Kísérleteink során sikerült borjú szérum albumin (BSA) fehérjéhez maltózt konjugáltatni. Az eljárás során a maltóz szabad redukáló végi egységét, mely „rejtett” aldehid funkcióval rendelkezett, reagáltattuk a fehérje amino csoportjaival. Ilyenkor a diszacharid redukáló végét „feláldoztuk” és a redukáló végi monoszacharid egységből keletkezett a hídmolekula. A reduktív aminálás egy másik változatát, a „nem rejtett” aldehiddel történő konjugálást is elvégeztük. Itt a maltózt a hordozó fehérjéhez a terminális végén aldehid funkciós csoportot tartalmazó aglikonon, azaz formil-heptil hídmolekulán (spaceren) keresztül kapcsoltuk a fehérjéhez. Ebben az esetben az immunológiai szempontból értékes szénhidrát egység teljes egészében konjugálódott a fehérjéhez, nem kellett feláldozni a szénhidrát redukáló végi egységét. Továbbá az antigének tömegét és a fehérjére felvihető szénhidrátok számát MALDI-TOF tömegspektrometriával és kapilláris gélelektroforézissel is meghatároztuk. A két eltérő mérési elven alapuló módszer közel azonos eredményeket szolgáltatott a glikozidációs pontok számát illetően. Ennek az ismerete azért is fontos, mivel jó immunológiai reakció kiváltásához ismernünk kell a fehérjére felvitt szénhidrátok számát. Az immunizálás jelenleg is folyamatban van a szintetizált antigének felhasználásával.

1. témavezető adatai
Név: 
Guttman András
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Molekuláris Medicina Kutatóközpont

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program