Az adenozin által kiváltott tónusos kontrakció farmakológiai elemzése tengerimalac pulmonális artérián
Előadás adatai
Tengerimalac arteria pulmonalis gyűrűpreaprátumokon az adenozin jellegzetes multifázisos hatást hoz létre kezdeti gyors kontrakcióval, majd azt követő tónusos kontrakcióval és lassú relaxációval. A gyors kontrakció és azzal szinkron aktiválódó gyors relaxáció mechanizmusa már ismert. Jelen kísérleteinkben izolált, tengerimalac pulmonális artéria preparátumokon a tónusos kontrakció mechanizmusát elemeztük függőleges elrendezésű, duplafalú, termosztált szervkádban, ahol a tápoldatot 95% O2 és 5% CO2 elegyével oxigenizáltuk. A metilxantin-érzékeny A1 és A2B receptorok 8-fenilteofillinnel és DPCPX-szel való gátlásával a gyors komponensek nem aktiválódtak és a xantin-rezisztens lassú kontrakció szeparáltan volt vizsgálható. Megállapítottuk, hogy (1) a tónusos kontrakció NBTI-vel és dipyridamollal (membrán purin traszport gátlók) igen erősen potenciálható, ezért a továbbiakban ezt a választ alkalmaztuk a farmakológiai analízis céljára. (2) az A3 adenozin receptorok MRS 1191-el történt gátlása a tónusos választ nem befolyásolta, (3) a ciklo-oxigenáz gátlása (aspirin, diclofenac, indomethacin) jelentős gátlást hozott létre a lassú kontrakcióban, míg a lipoxigenáz gátlás (AA861) és a leukotrién receptorok gátlása (FPL 55712) mérsékeltebb hatást okozott, (4) a tromboxán szintetáz gátló CGS13080 effektusa mérsékelt, míg a DP receptor antagonista 868C84 hatástalan volt, (5) a PLA2 gátlás (p-bromo-fenacil-bromid, chloroquin, quinacrin) kontrakciót csökkentő hatása jelentősnek bizonyult, (6) az oxigén szabadgyök termelés gátlószerei (mannitol, kataláz, SOD) nem befolyásolták a tónusos választ, míg a (7) kálcium csatorna blokkolók (D-600, verapamil) a kontrakció kifejlődését erősen mérsékelték.(8) Az állatok 8 napos, tiroxinnal történő előkezelése a gyors kontrakció és relaxáció mellett a tónusos kontrakciót is megszüntette, csupán a lassú relaxáció maradt meg. Megállapítható, hogy az adenozin pulmonális artérián olyan multifaktoriális lassú, xantin-rezisztens, extracelluláris támadáspontú kontrakciós választ produkál, amelyben lényeges szerepe van az arachidonsav metabolitoknak. A hatások feltehetően a lassú kálcium csatornák fokozott aktivációjára vezethetők vissza.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program