A splenectomia helye az ITP modern terápiájában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Aneszteziológia és intenzív terápia, sürgősségi betegellátás, mellkas-, hasi és plasztikai sebészet, traumatológia, ortopédia, kísérletes sebészet
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Varga Zsolt

Előadás adatai

Előadás címe: 
A splenectomia helye az ITP modern terápiájában
Összefoglaló: 

Bár az immun thrombocytopenia (ITP) a leggyakoribb autoimmun hematológiai rendellenesség, a betegség optimális kezelésével kapcsolatban a mai napig nincs minden kérdés egyértelműen tisztázva.

Az ITP-ben szendvedő felnőtt betegek terápiájában több, mint 50 éven keresztül a splenectomia elvégzése volt a standard beavatkozás, a kortikoszteroidok megjelenésével azonban a második vonalba szorult. Az utóbbi évtizedek változásai, többek között a sebészeti és aneszteziológiai eljárások fejlődése, újfajta immunszupresszív szerek, monoklonális antitestek és egyéb célzott hatású gyógyszerek kifejlesztése vezetett a terápiás lehetőségek mai széles palettájához. Ilyen körülmények között lehetősége nyílik a kezelőorvosnak a beteg számára legoptimálisabb módszer kiválasztására. Hol van a splenectomia helye ebben a spektrumban?

A 2000. január és 2010. december közötti időszakban 377 felnőttkori splenectomia történt a DEOEC klinikáin, ennek 18,8%-a (n=71) ITP-s betegeken, elsősorban terápia-refrakteritás és különféle kortikoszteroid mellékhatások miatt. Ezekben az esetekben az operáció a diagnózis felállításától számolva átlagosan 29.2 hónap után (95%CI= 19.5 - 38.9) történt meg, a betegek életkora a műtét idején átlagosan 44.1 év (95%CI= 40.0 - 48.1), míg a férfi/nő arány 0,29 volt. A beavatkozások 53,5%-a nyílt hasi műtétként, míg 46,5%-a laparoszkópos megoldással történt, illetve a betegek retrospektív követése átlagosan 49.8 hónapra terjedt ki (95%CI= 39,7 - 59,9).

Munkám során a korai és késői relapszus-gyakoriságot, így a műtét hatékonyságát, ennek prognosztikai markereit, költséghatékonyságát, illetve a lépeltávolítás műtéti és posztoperatív szövődményeit vizsgáltam az ITP-s betegpopulációban, összevetve más, splenectomián átesett betegcsoportokkal.
Előadásomban azt kívánom bemutatni, hogy a betegek nagy hányadában hosszú távon milyen előnyökkel rendelkezik a relatíve alacsony rizikóval bíró operáció a konzervatív terápiával szemben.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kanyári Zsolt
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Sebészeti Intézet
Díj: 
2. díj és az Alapítvány a mikrosebészeti és sebészeti oktatás, kutatás klinikai alkalmazhatóságáét különdíja

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program