A természetes és mesterséges sugárterhelés kockázatkommunikációja a lakosság felé Kisvárdán
Előadás adatai
Az ionizáló sugárzások biztonságos alkalmazásainak több évtizedes tapasztalaton alapuló kockázatbecslésén túl van egy sajátos társadalmi vonatkozása, az, hogy a kockázat valós és vélt értékei eltérnek egymástól. A "kockázatérzékelés" függ a képzettségtől, a műveltségtől, egy adott kultúrától, a propagandától stb. Az atomerőművekkel kapcsolatos hírek (csernobili-tragédia, fukushimai-baleset) a kockázatfelfogás eltúlzott mértékű kialakításának kedveztek.
Arra kell törekedni, hogy a valós kockázat tudatosodjék a lakosságban, a tömegtájékoztatás területén, hogy más kockázatokkal összehasonlítva értékeljék az atomenergia alkalmazását.
Szabolcs -Szatmár-Bereg megye környezeti elemeiben (levegő, talaj, vizek) 2011-ben mért radioaktivitás (Egészségügyi Mérő és Adatszolgáltató Hálózat adatai alapján) kockázatkommunikációjára "lakossági fórum" keretében került sor Kisvárdán.
Az előzetesen elkészített adatlap kitöltése után a lakosság kockázati besorolása előre helyezte az atomerőművi technológia alkalmazását.
Az előadás után mérhető volt a kockázatérzékelés változása, amennyiben a természetes háttérsugárzási szintek megismertetése után viszonyítási alappal rendelkezett a hallgatóság az egyes sugárzási szintek összehasonlítására.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program