Az ionizáló sugárzások biztonságos alkalmazásainak több évtizedes tapasztalaton alapuló kockázatbecslésén túl van egy sajátos társadalmi vonatkozása, az, hogy a kockázat valós és vélt értékei eltérnek egymástól. A "kockázatérzékelés" függ a képzettségtől, a műveltségtől, egy adott kultúrától, a propagandától stb. Az atomerőművekkel kapcsolatos hírek (csernobili-tragédia, fukushimai-baleset) a kockázatfelfogás eltúlzott mértékű kialakításának kedveztek.

Arra kell törekedni, hogy a valós kockázat tudatosodjék a lakosságban, a tömegtájékoztatás területén, hogy más kockázatokkal összehasonlítva értékeljék az atomenergia alkalmazását.

Szabolcs -Szatmár-Bereg megye környezeti elemeiben (levegő, talaj, vizek) 2011-ben mért radioaktivitás (Egészségügyi Mérő és Adatszolgáltató Hálózat adatai alapján) kockázatkommunikációjára "lakossági fórum" keretében került sor Kisvárdán.

Az előzetesen elkészített adatlap kitöltése után a lakosság kockázati besorolása előre helyezte az atomerőművi technológia alkalmazását.

Az előadás után mérhető volt a kockázatérzékelés változása, amennyiben a természetes háttérsugárzási szintek megismertetése után viszonyítási alappal rendelkezett a hallgatóság az egyes sugárzási szintek összehasonlítására.