A 2-es típusú diabetes mellitus szövődményeinek előfordulása a képzettség tükrében

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Tercier prevenció (fizioterápia, orvosi rehabilitáció, ápolás és betegellátás)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Ungvári Tímea

Előadás adatai

Előadás címe: 
A 2-es típusú diabetes mellitus szövődményeinek előfordulása a képzettség tükrében
Összefoglaló: 

Az elmúlt 20 évben a diagnosztizált cukorbetegek száma közel megduplázódott. Ez a tendencia várhatóan hasonló irányt mutat. A diabéteszhez kapcsolódó ismert szövődmények kialakulásának kockázata is jelentősen emelkedett. A 2-es típusú diabetes mellitus (DM2) társbetegségeinek, szövődményeinek egyre növekvő gyakorisága mellett, ezen betegségek népegészségügyi jelentősége is nő. A szövődmények kialakulásának megelőzése, a már meglévő betegségek progressziójának visszaszorítása nagyrészt a gondozói hálózat hatékonyságán múlik.
Kutatásunk célja a DM2-es populációban jelenlévő egyes társbetegségek (acut myocardialis infarctus, egyéb ischaemias szívbetegség, elhízás, lipid-anyagcsere zavar, hypertonia, microalbuminuria, nephropathia, neuropathia, perifériás artériás érbetegség, retinopathia, agyvérzés) gyakoriságának feltérképezése volt a különböző képzettségű társadalmi rétegekben.
A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programban szereplő 11 megye 72 résztvevő háziorvosi praxisában végeztünk keresztmetszeti vizsgálatot. Az adatokat vizsgálati adatlap és önkitöltős kérdőív segítségével gyűjtöttük. A társbetegségek gyakoriságát nem, korcsoport és képzettség szerinti bontásban vizsgáltuk és populációs becslést végeztünk a konkrét esetszámokat illetően az 50 éves és annál idősebb DM2-ben szenvedő betegek körében.
A reprezentatív 1239 fős mintánk alapján a három leggyakoribb társbetegség a hypertonia (88,9%), a lipid-anyagcsere zavar (63,4%) és az elhízás (59,2%). Populációs becslésünk szerint legnagyobb számban az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében figyelhetők meg a társbetegségek: hypertonia esetén 117472 főről, a lipid-anyagcsere zavar esetében 80212 főről és elhízásnál 72 539 főről beszélhetünk. Felsőfokú végzettség esetén ez az érték a hypertoniánál 27641 fő, a lipid-anyagcsere zavarnál 20319 fő, illetve az elhízásnál 17013 fő.
Adataink arra engednek következtetni, hogy a gondozás a magasabb képzettséggel rendelkezők körében hatékonyabb, a szövődmények túlnyomó része a képzetleneknél mutatkozik. Mindez arra mutat rá, hogy a gondozás képzetlenekhez való adaptálása fontos lenne, ám elmarad. Az így el nem ért egészségnyereség nem befolyásolja a döntéshozókat.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Nagy Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program