A hypospadiasis az egyik leggyakoribb urológiai fejlődési rendellenesség, Magyarországon körülbelül 400 újszülött jön évente a világra hypospadiasissal. Kezelésére az utóbbi évtizedekben több száz műtéti típust kidolgoztak, de mindmáig bonyolult feladatot jelent a gyermeksebészet számára. Leggyakoribb és legnehezebben orvosolható szövődménye az urethrocutan fistula, amely műtétet követően 4- 28 % -ban fordul elő az eredeti rendellenesség súlyosságától függően. A fistulák recidívája igen magas, 5- 55 % -ban következik be. A hypospadiasis kezelésében alkalmazott műtéti eljárások eredményességének a vizsgálatára ezért a legalkalmasabb mutató a sipoly incidencia.
Jelen felmérésünkben a Gyermekklinika Gyermeksebészeti Osztályának 10 éves beteganyagának az áttekintésével vizsgáltuk a különböző műtétek után kialakult sipolyok arányát, valamint a recidív sipolyok kezelésére bevezetett ún. „double unfurled dartos flap” technika eredményességét.
Azt találtuk, hogy a Gyermekklinikán a legkisebb sipolyaránnyal rendelkező MAGPI műtét sem éri el az irodalomban említett eredményességi szintet. A „double unfurled dartos flap” technika azonban egy ígéretes eljárásnak bizonyul, ugyanis egy éves nyomon követéssel vizsgálva a műtétet követően a betegekben nem alakult ki sipolyrecidíva.