A carpális alagút szindróma hagyományos és a minimál invazív műtéti technikájának összehasonlítása ENG és kapilláris mikroszkóp vizsgálatokkal

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Neurológia, idegsebészet, pszichiátria, gyermekgyógyászat, infektológia, pulmonológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Mikó Zoltán

Előadás adatai

Előadás címe: 
A carpális alagút szindróma hagyományos és a minimál invazív műtéti technikájának összehasonlítása ENG és kapilláris mikroszkóp vizsgálatokkal
Összefoglaló: 

A carpalis alagút szindróma (CTS) az orvosi köztudatban is alábecsült gyakoriságú kórkép, mely azonban az érintett betegek életminőségét a munkaképesség-csökkenés és az éjszakai nyugalom hiánya miatt jelentős mértékben rontani képes. Szerencsére a CTS műtéti kezelése amellett, hogy kis megterhelést jelent a betegnek, a panaszokat is nagyon rövid időn belül megszűntetheti. Nem véletlen, hogy több műtéti típus is fellelhető a szakirodalomban.

A DEOEC Idegsebészeti Klinikán kb. 20 éve számít rutin beavatkozásnak a CTS műtéti ellátása, melynek során a hagyományos feltáráson alapuló n. medinaus csuklótáji dekompresszióját végezzük el. A műtéttel járó megterhelést célzó technikai módosítások mind a feltárás méretét, elhelyezkedését, időtartamát, mind pedig az esztétikai szempontokat figyelembe véve igyekeztek előrelépést hozni. Klinikánkon az elmúlt 2 évben kezdtük el a minimál invazív technikák közül a korábbi, hosszanti bőrmetszéssel járó feltárással szemben a bőrredőben húzódó haránt bőrmetszésből kivitelezett mechanikus kontroll alatt végzett n. medianus dekompressziót. A két műtéti típus objektív elemzéséhez pre- és posztoperatív ENG és kapilláris mikroszkópos vizsgálatokat, műtéti időtartam meghatározást, valamint betegelégedettségi és esztétikai értékeléseket végeztünk.

Eredményeink alapján megállapítható, hogy a minimál invazív technika műtéti időtartama, a betegre és a műtőegységre vonatkozó leterhelése egyértelműen jobb a hagyományos műtétnél. Intraoperatív szövődmény szempontjából a két műtéti típus között szignifikáns eltérés nincs, azonban a későbbi, döntően hegesedésből származó panaszok valamint a posztoperatív thenar hypaesthesia a hagyományos műtéti ellátás esetében gyakoribbak voltak. Az ENG vizsgálat mindkét műtéti típus esetében közel egyformán jó posztoperatív eredményeket hozott, míg a kapilláris mikroszkópia a disztális ujjperc körömredő mikrocirkulációjának megmaradását vagy javulását mutatta.

Összefoglalva, a CTS minimál invazív műtéti ellátása a kisebb műtéti megterhelés, a kevesebb posztoperatív szövődmény, a javuló posztoperatív mikrocirkuláció és a jobb esztétikai eredmény miatt a hagyományos műtéttel szemben egyértelmű előnyt élvez.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Klekner Álmos
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Idegsebészeti Klinika

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program