A dimorfizmus patogén gombákra jellemző, mely az élesztő formából a hifás formába történő átváltást jelenti. Irodalmi adatok szerint e fajok fertőzőképessége legtöbbször a hifás formához köthető, ezért számos laborban vizsgálják a patogén gombák dimorfizmusát és a dimorfizmus genetikai hátterét. Az egészségügyben a Candida albicans az egyik leggyakrabban előforduló fertőző ágens, de a genetikai vizsgálatokat nehezíti, hogy e faj diploid élőlény. Ezért a Genetikai és Alkalmazott Mikrobiológiai Tanszék munkatársai a dimorfizmus és a sejtciklus vizsgálatához a Schizosaccharomyces csoport fajait alkalmazzák, melyek haploidok és a teljes szekvenciájukra vonatkozó adatok ismertek.
E genetikai kísérletekbe kapcsolódtam be, melynek során először is azonosítottuk a Candida dimorfizmusában szerepet játszó géneket. Ezeket bioinformatikai vizsgálatoknak vetettük alá, melynek eredményeképpen a Schizosaccharomyces fajokban meghatározhatóak voltak a homológ gének. Ezek egyikével, az rsv1 transzkripciós regulátorral kezdtünk el a kísérleteinket. E génről az irodalomban található adatokat összegyűjtöttük és leellenőriztük a Sch. pombe rsv1 mutáns fenotípusát. Majd pedig elindítottuk a funkcionális komplementáció vizsgálatára irányuló kísérleteinket. Ennek során klónoztuk az Sch. octosporus rsv1 génjét és betranszformáltuk az Sch. pombe mutáns törzsébe. A sikeres génbevitel után pedig elindítottuk a transzformánsok fenotípusos vizsgálatát.