Bevezetés: Magyarországon az égési sérülést szenvedettek előfordulása évente 60000-70000 főre tehető, ezeknek körülbelül tizede igényel kórházi ellátást. Az irháig terjedő, és azt károsító traumáknál csökken vagy meg is szűnhet a bőr helyreálló képessége. A bőr kielégítő működési és esztétikai funkciójának visszanyerése céljából plasztikai sebészeti beavatkozásra van szükség, amely különböző bőrpótló eljárásokat jelent. Az, hogy ezek közül melyiket választjuk, függ a károsodott rész nagyságától, honnan lehet megfelelő mennyiségű és minőségű bőrt nyerni, valamint a fedni kívánt terület mechanikai igénybevételététől. A módszerek lépcsőzetesen épülnek egymásra, az egyszerűbbtől a bonyolult felé haladva, mellyel gyakran együtt jár a műtétek számának növekedése, az ápolási idő megnyúlása, kórházi költségek emelkedése, és nem utolsó sorban a betegre nehezedő teher.

Célkitűzés: Jelen munkában a DEOEC Bőrgyógyászati Klinika Égési- és Bőrsebészeti Osztályán kezelt betegek példája alapján mutatjuk be az égési sérülések különböző helyreállító eljárásait.

Következtetés: Megfelelően megválasztott módszerek és a plasztikai sebészeti alapelvek betartásának segítségével, nagy kiterjedésű és súlyos károsodásokkal járó elváltozások is sikeresen kezelhetőek sebészileg.Az eredmények, további rehabilitációs gondozással, még tovább javíthatók.