A radiojód terápiát jó eredménnyel használják a pajzsmirigy túlműködés kezelésére, különösen toxikus adenomában, mert ekkor az egészséges pajzsmirigyszövetet kevésbé károsítjuk csökkent jódfelvétele miatt. A szokásos számolásnál általában nem veszik figyelembe, hogy a radiojód hogyan oszlik meg a göbökben, és mennyire jelenik meg az egészséges pajzsmirigyszövetben. Vizsgálatunk célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen mértékben befolyásolja a beadandó radioaktivitást a pajzsmirigy göbön kívüli jódfelvétele.
Betegek és módszerek: Vizsgálatunkat a 2007 és 2009 között a DE OEC-en kezelt, összesen 38 toxikus adenomás beteg adatainak újraelemzésével végeztük. Kiszámoltuk, hogy a jódfelvétel megoszlását is figyelembe véve mekkora beadott aktivitás eredményezett volna 350 Gy elnyelt dózist a legaktívabb göbben, és ettől mennyire tért el az egyszerűsített számolás alapján a betegeknek beadott radioaktivitás.
A pajzsmirigy szcintigramon körülrajzoltuk a teljes pajzsmirigyet és a legforróbb göböt, és meghatároztuk a kettő beütésszámának hányadából a göb felvételi arányát. A maximális és a késői jódfelvétel ismeretében az általánosan használt Marinelli-féle képlettel meghatároztuk a 350 Gy göbdózist eredményező aktivitást. Ehhez a göb tömegét a szcintigramon mérhető területéből becsültük. A kiszámolt és beadott aktivitás különbségét a göbre ténylegesen leadott dózis eloszlásával, a 350 graytől való eltérésekkel valamint ezek abszolút értékeivel jellemeztük.
Eredmények: A kezelésnél ténylegesen leadott göbdózis középértéke a 38 betegnél: átlag 355 Gy, medián: 359 Gy. A dózisok tartománya: 133 - 808 Gy. A relatív eltérés a 350 Gy-től átlagosan 1,44 %; az esetek fele a -24 % és +23 % eltérés közé esik. Az eltérés abszolút értéke átlagosan a célérték 31 %-a; az eltérés az esetek 37 %-ában volt 20 %-nál, 82 %-ában 50 %-nál kisebb.
Következtetés: A ténylegesen leadott göbdózisok a tervezett érték körül, de igen széles tartományban szórnak. Ezek alapján fontos figyelembe venni a jódfelvétel megoszlását a toxikus göb(ök) és az egészséges pajzsmirigyszövet között. Következő lépésként azt fogjuk megvizsgálni, hogyan befolyásolta a göbdózis a terápia eredményességét.