A társfüggőség egy személyiségzavar szintű probléma, mely kihat az egyén minden kapcsolatára, diszfunkcionálissá téve azokat. A társfüggő személyek viselkedése túlkontrolláló, mindent irányítani akaró, ugyanakkor másokkal szemben rendkívül elnézőek. Extrém módon alkalmazkodnak, saját igényeiket alárendelik másokénak, szeparációs- és határproblémákkal rendelkeznek, s érzelmi zavarral küzdenek (alacsony önértékelés, félelem, harag, zavarodottság). Az alábbi vizsgálat a társfüggőség személyiségvonásait kívánta részletesebben feltárni, azon belül is azt, hogy milyen maladaptív sémákkal rendelkeznek ezek a személyek. A társfüggőséget egy angol nyelvű, de magyarra fordított és visszafordított kérdőív (Codependency Questionnaire) alapján mértem, melynek megbízhatósága megfelelő (Cronbach alfa=0.81). A vizsgálatban önként résztvevő személyek (N=145) több mint 38%-a bizonyult társfüggőnek. A maladaptív sémákat a Young-féle séma kérdőívvel vizsgáltam, melynek segítségével 19 sémáról lehet eldönteni, hogy adott személynél aktív-e, azaz elsajátított-e az egyén olyan megoldási és viszonyulási módokat gyerekkorában vagy serdülőkorában, melyeket inadekvát módon kiterjeszt minden kapcsolatra és élethelyzetre felnőtt korában. A vizsgálati csoport minden séma tekintetében szignifikánsan magasabb pontszámot ért el a kontrollcsoporthoz viszonyítva (p <.05). Az adatokat t-próbával és nemparaméteres párjával, Mann-Whitney U-próbával nyertem. Ezen kutatás szerint elmondható az is, hogy két séma, az elégtelen önkontroll, valamint a büntető készenlét különösen jellemző a társfüggőkre. A szakirodalom alapján ez jól magyarázható a séma túlkompenzálásával, melynek megfelelően a társfüggők túlkontrollálóak és túlságosan elnézőek. Szükséges lehet még további feltáró vizsgálat a társfüggők személyiségszerkezetét, valamint a jelenség epidemiológiáját illetően.