Rituximab terápia és progresszív multifokális leukoencephalopathia (PML) összefüggései rheumatoid arthritisben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Konzervatív klinikai orvostudomány III.
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Bálon-Bodoki Levente

Előadás adatai

Előadás címe: 
Rituximab terápia és progresszív multifokális leukoencephalopathia (PML) összefüggései rheumatoid arthritisben
Összefoglaló: 

A rheumatoid arthritis (RA) ismeretlen eredetű, autoimmun patomechanizmusú krónikus sokízületi gyulladás, mely az ízületek destrukciója révén a betegek mozgáskorlátozottságát, rokkantságát és életminőségük romlását idézi elő. Gyakorisága világszerte 0,5-1%. A RA-ben szenvedőket meggyógyítani nem tudjuk, de panaszaik enyhíthetők, a progresszió lassítható.
A RA kezelésében alkalmazott NSAID szerek és a kortikoszteroidok elsősorban a tünetek mérséklésére képesek, a klasszikus bázisterápiás (DMARD) szerekkel is legfeljebb a struktúra megőrzése teljesíthető. A biológiai terápia tudatosan fejlesztett molekulák alkalmazásával egy-egy patogenetikai támadásponton ható, előre tervezett kezelési eljárást jelent.
Biológiai terápiás szer a B sejt gátló rituximab, melyet hazánkban 2006-ban törzskönyveztek a RA második vonalbeli kezelésére. Az RTX, bár egyedül is hat, a methotrexattal kombinálva csökkenti a RA tüneteit, a gyulladást. Kedvező továbbá, hogy a rituximab mellékhatásprofilja szűkebb, mint a TNF-α ellenes kezelésé. Az első infúzió után jelentkező láz, tachycardia, szédülés hatékony premedikációval csökkenthető, többi mellékhatása is mérsékelt.
2006 decemberében figyelték meg az első progresszív multifokális leukoencephalopathia eseteket RTX kezelés mellett. A PMLE ritka, halálos subakut központi idegrendszeri betegség, amit a JC vírus okoz. Irodalmi adatok RTX kezelés mellett 57 esetben igazoltak PMLE-t.
A Kölni Egyetemen is vizsgálják a biológiai terápia ilyen irányú mellékhatásait. A munkacsoport vezetőjétől felhatalmazást kapva közlök előzetes adatokat az ott folyó munkáról, amiben azt vizsgáltuk, hogy a RTX kezelés milyen feltételek mellett hajlamosít idegrendszeri tünetek kialakulására. Emellett a téma nemzetközi irodalmáról is áttekintést készítettem, feldolgozva az eddigi eseteket.
A konklúzió az, hogy RTX kezelés előtt kívánatos volna a betegek szűrése JC vírusra és pozitivitás esetén más biologikumot lenne érdemes választani. Az, hogy a betegek csupán egyharmada volt JC pozitív és az irodalomban is elenyésző a klinikailag manifesztálódó PMLE a több százezer kezelt beteghez képest, azt bizonyítja, hogy a RTX biztonságos kezelés, minimális PMLE kockázattal.

1. témavezető adatai
Név: 
Szekanecz Zoltán
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
DEOEC Belgyógyászati Intézet Reumatológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program