Nazális lipidkezelés hatása az allergiás légúti gyulladásra egerekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Biokémia, Mikrobiológia, Immunológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Bárándi András
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Szabó Krisztina
3. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Baróti Nóra Sarolta

Előadás adatai

Előadás címe: 
Nazális lipidkezelés hatása az allergiás légúti gyulladásra egerekben
Összefoglaló: 

Korábbi kísérletek kimutatták, hogy a pollen NAD(P)H oxidázok által termelt reaktív oxigén szabadgyökök (ROS) jelentősen fokozzák az allergének által kiváltott gyulladás mértékét. Egereken végzett vizsgálatok eredményei szerint, ha hőkezeléssel elimináljuk a pollenszemek ROS termelését, vagy vízoldékony antioxidánsok lokális alkalmazásával gátoltjuk az oxidatív stressz kialakulását a légutakban, akkor jelentősen csökken a pollen expozíciót követően kialakuló allergiás gyulladás. Ezek az eljárások a humán allergiás tünetek megelőzésére nem alkalmazhatóak, mert a levegőben lévő pollenszemek hőkezelése praktikusan lehetetlen, és a vízben oldott antioxidánsok a légutakba történő közvetlen bejuttatás után is csak rövid ideig (max. 2 óráig) fejtik ki a hatásukat.
Jelen kísérleteinkben különböző lipidek (β-karotin, likopin és lutein) antioxidáns hatását vizsgáltuk in vitro és in vivo. Az in vitro vizsgálatok során humán tüdőhám eredetű A549 sejteket redox-szenzitív fluoreszcens festékkel (2’,7’-dihydro-dichlorofluoreszcein diacetát, H2DCF-DA) töltöttük meg, ezután parlagfű pollenkivonat (ragweed extract, RWE), NADPH és a vizsgálandó lipid elegyével kezeltük a sejteket, majd fluorimetriás módszerrel mértük a DCF fluoreszcencia intenzitását, ami a ROS intracelluláris mennyiségét tükrözte. Az adott vizsgálati körülmények között mindhárom lipid csökkentette a pollen NAD(P)H oxidázok által az A549 sejtekben kiváltott oxidatív stressz mértékét, a csak RWE+NADPH-val kezelt, kontroll sejtekhez viszonyítva, és a likopin antioxidáns hatása bizonyult a legerősebbnek.
Az in vivo vizsgálatainkban pollenkivonattal szenzitizált Balb/c egereket RWE és az egyes lipidek elegyével kezeltük intranazálisan. Három nappal később a gyulladásos sejtek infiltrációjának és a mucin termelődésének detektálásával határoztuk meg a kialakult gyulladás mértékét. Eredményeink szerint, az A549 sejteken elvégzett kísérletekkel összhangban, a likopin kezelés szignifikánsan csökkentette a légúti gyulladást a kontroll csoporthoz (RWE+lipid oldószer) viszonyítva. További kísérleteinkben a likopin antioxidáns hatásának kinetikáját fogjuk in vivo vizsgálni.

1. témavezető adatai
Név: 
Bácsi Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Immunológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Ralph Rühl
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Biokémia és Molekuláris Biológia Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program