A myasthenia gravis epidemiológiai viszonyainak és ellátási sajátosságainak elemzése a kórházi és járóbeteg-szakellátási teljesítmény-elszámolási jelentések alapján

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Egészségtudomány I.
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kovács Nóra
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Sipos Valéria

Előadás adatai

Előadás címe: 
A myasthenia gravis epidemiológiai viszonyainak és ellátási sajátosságainak elemzése a kórházi és járóbeteg-szakellátási teljesítmény-elszámolási jelentések alapján
Összefoglaló: 

Magyarországon még nem működnek az EU ajánlásaiban megfogalmazott szakértői központok, melyekben szigorú minőségi kritériumok mentén valósul meg a ritka betegségben szenvedők ellátása. Megfigyelhető azonban az ellátás koncentrálódása egy-egy ellátó intézmény körül.
Kutatásunk célja az ambuláns betegforgalom adatainak elemzésével, a myasthenia gravis ellátási sajátosságainak, valamint a hazai betegirányítási gyakorlat és az ajánlások alapján megvalósuló szervezett ellátórendszer működése között mutatkozó különbségek feltárása volt.
A vizsgálat elvégzéséhez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár bocsátotta rendelkezésünkre az adatokat (az ország teljes lakosságát lefedő finanszírozási adatbázis formájában, a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan). Az elemzéshez használt indikátorokat az európai szakértői ajánlások figyelembe vételével számítottuk.
A járóbeteg-szakellátási adatok alapján 3403 beteget lehetett azonosítani. Ez alapján a becsült hazai prevalencia 21/100000 volt, ami lényegben megegyezik az Orphanet által közölt legvalószínűbb gyakorisággal (20/100000). A betegek ellátásában 252 intézmény vett részt, melyek közül 13 látta el a betegek 50%-át. A betegek évenkénti ellátási epizódszámában régiónként jelentős eltéréseket mutattunk ki a magyarországi átlaghoz képest (4,07 epizód/beteg), ami a publikált ellátási elvek egységes alkalmazásának hiányára vezethető vissza. Lineáris regressziós elemzésünk alapján minél nagyobb az intézmény betegforgalma, annál nagyobb az egy esetre eső epizódok száma (p<0,001), mutatva hogy a súlyosabb esetek ellátása a nagyobb centrumok felé tolódik. Az esetek közel 10%-ának kellett több mint 100 km-t utaznia a megfelelő ellátás igénybevételéhez. A betegség ellátása során 148160 járóbeteg szakellátási beavatkozásra került sor, melyek összköltsége 103,7 millió forint volt.
A betegforgalom vizsgálatának tükrében előnyösnek mondható, hogy az ellátás centralizációja figyelhető meg az országban. Viszont az ellátás minőségének, és elérhetőségének biztosításához szükség lenne az ajánlott ellátási elvek következetesebb alkalmazására.

1. témavezető adatai
Név: 
Sándor János
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program