A pulmonalis embólia változatos klinikai képpel megjelenő életveszélyes, kezelés nélkül magas mortalitású kórkép, gyakran okoz hirtelen halált. Az embóliás események ismétlődésével, illetve krónikussá válásával potenciálisan nagy kockázatú állapotot jelent. Minden profilaktikus törekvés, diagnosztikus és terápiás fejlődés ellenére a pulmonalis embólia jelenleg is gyakran alul diagnosztizált, kórházon belüli mortalitása továbbra is magas.
Tanulmányunkhoz a DEOEC II. számú Belgyógyászati Klinika 2006.08.01. és 2008.05.31. között mélyvéna trombózissal kezelt betegei közül választottunk ki 25 beteget, akiknél magasra terjedő mélyvénás trombózis igazolódott és néhány napon belül mellkasi CT vizsgálat is történt. Azt vizsgáltuk, hogy hány esetben igazolódott a fent leírt betegeknél pulmonalis embólia, valamint vizsgáltuk, hogy a betegeknél voltak-e a trombózis kialakulásában szerepet játszó hajlamosító tényező, vagy genetikai elváltozás.
A betegek doppler vizsgálatát Logic 7 GE készülékkel végeztük el. Vizsgáltuk a femoralis régiót – az inguinalis hajlattól a Hunter csatornáig – a poplitealis régiót és végül a cruralis ereket. Megállapítottuk a trombus cranialis végének helyzetét, a vérrög távolságát a v. saphena magna szájadékától, illetve a trombus lumenhez viszonyított keresztmetszetét.
Pulmonalis embólia igazolására Lightspeed GE 16 szeletes CT- t használtunk. Először natív mérést végeztünk, majd a cubitalis vénán keresztül beadott nem ionos kontrasztanyag alkalmazásával posztkontrasztos vizsgálat történt a mellkasi erekről.
A vizsgált 25 beteg közül 15 betegnél (60%) tüdőembólia igazolódott, melynek aránya az irodalmi adatokkal korrelál. A betegek 2/3-a (66,67%) embólia irányában teljesen tünetmentes volt, 1/3-ánál (33,33%) enyhe, atípusos tünetek jelentkeztek.
Eredményeink azt mutatják, hogy magasra terjedő mélyvéna trombózis esetén ajánlott mellkasi CT elvégzése pulmonalis embólia kimutatására tünetmentes pácienseknél is.