Háttér: A súlyos mentális betegségek nagymértékben hozzájárulnak a globális betegségteherhez. Annak ellenére, hogy ezen betegek nagy részét a közegészségügyi ellátásban kezelik, keveset tudunk a klinikai döntéshozatal kimeneteléről a rutin ellátásukban. Entwhistle és mtsai 2006 évi publikációja alapján a döntéshozatal három fő formáját különböztetjük meg: a)professzionális döntéshozatal: az orvos hozza a döntést, amit a beteg elfogad b)megosztott döntéshozatal: a megfelelő információ ismeretében közösen születik döntés c)autonóm döntés: az orvos tájékoztatása alapján a beteg hozza meg a döntést.
Cél: Az Európai Unió által támogatott CEDAR vizsgálat keretében összehasonlítani a Magyarországon, és egy nyugati országban (Németország) élő súlyos pszichiátriai betegek, és orvosaik hozzáállását a klinikai döntéshozatalhoz. Mennyire kívánnak részt venni a kezelésüket érintő döntések meghozatalában? Bevonódásuk mértéke függ-e betegségük fajtájától és aktuális állapotától? Az orvosok hogyan viszonyulnak a modern beteg megnövekedett információigényéhez?
Módszerek: A betegek és orvosok bevonódását a külön erre a kutatásra összeállított CDMS-P (Clinical Decision Making Style–Patient), valamint CDMS-S (CDMS–Staff) kérdőívekkel vizsgáltuk. A STORI kérdőívvel mértük fel, hogy a betegek a gyógyulásuk mely szakaszán járnak. Rögzítettük továbbá minden beteg diagnózisát, valamint szociodemográfiai adataikat a CSSRI kérdőív segítségével.
Eredmények: 81 német és 77 magyar beteg összehasonlításából (Prism5 – kétmintás, nem párosított t próba, p<0.05) kiderült, hogy szignifikáns különbség van a két betegcsoport bevonódása között, mégpedig a magyar betegek igényelnek több autonómiát a döntéshozatalnál. A 8 magyar és 31 német orvos (Welch-féle t-próba, p<0.05) ugyanúgy a „megosztott döntés” modelljét részesítik előnyben. Tovább árnyalhatja a képet a betegek diagnózisa, továbbá a kezelőorvos által preferált döntéshozatali modell.
Következtetés: Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a krónikus pszichiátriai betegek aktív szerepet kívánnak vállalni a kezelésüket érintő döntések meghozatalában. Ígéretes, hogy a magyar betegek tudatosabbak a német betegekkel összehasonlítva.