A fogszuvasodás a fogak leggyakoribb megbetegedése, melynek megjelenése az utóbbi években megváltozott. Nő a cariesmentes egyének száma, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a meglévő cariesek egy-egy személynél halmozódnak. A caries-rizikó értékelése segítséget nyújt ezeknek a fokozott figyelmet igénylő pácienseknek a kiszűrésében, a hatékony prevenció és ellátás megválasztásában.
Célul tűztük ki egy egyszerűsített kérdőív készítését, mely a mindennapi fogorvosi gyakorlatban a caries-rizikó meghatározására használható a kezelés megkezdése előtt.
A vizsgálatokat 597 véletlenszerűen kiválasztott 10-14 éves vidéki és városi általános iskolai tanuló körében végeztük. A gyerekek két egymást követő évben fogászati szűrésen vettek részt, mely során regisztráltuk DMFT adataikat. A rizikófaktorok oki szerepének meghatározása céljából egy kérdőívet töltöttek ki, melyet a vizsgált etiológiai faktorok köré csoportosított kérdésekből állítottunk össze. Az kérdőívből nyert adatok statisztikai feldolgozására kétmintás T-próba, odds ratio és többszörös logisztikai regresszió statisztikai módszereket használtunk.
A fogszuvasodás előfordulási gyakorisága a vizsgált mintában 2009-ben 73,07%, 2010-ben 76,33% volt. Az áltagos DMF-érték 2009-ben a városi gyerekek körében 2,04, a vidéki gyerekek körében 4,14, 2010-ben a városi diákok között 2,38, a vidéki diákok között 5,59 volt. Vizsgáltuk a cariesszaporulat és különböző rizikófaktorok közötti összefüggést. A cariesszaporulatot szignifikánsan befolyásolta többek között a szociális helyzet, az anya és az apa foglalkozása (p=0,000), a táplálkozás, a fogászati ellátás gyakorisága (p=0,050). Nem találtunk szignifikáns összefüggést a nem és a caries-rizikó között.
Az előzetes caries-rizikó mérése minden egyén esetén szükséges lenne, a további kezelések, a választandó fogászati anyagok és a visszarendelések gyakoriságának megítélésében.