A mindennapi fizikai aktivitás csökkenését főleg az ülő életmódot folytató dolgozók körében figyelhetjük meg, ezzel párhuzamosan kialakulnak a mozgásszegény életmódból adódó patológiás folyamatok. A társadalomban olyan gyakori, szinte népbetegségnek számító atherosclerosis, hipertónia, diabetes mellitus, arthrosis és asthma bronchiale esetében legalábbis rizikó tényezőként, de gyakran kiváltó tényezőként is megemlíti a szakirodalom a mozgásszegény életmódot.
Ezen ismeretek alapján határoztuk el, hogy felmérjük a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában adminisztratív munkát végzők egészségi állapotát és egészségmagatartását, különös tekintettel a fizikai aktivitásra.
A vizsgálatot kérdőíves felméréssel végeztük. A kérdőív 7 önkitöltős és 22 feleletválasztós kérdést tartalmazott, amelyeket anonim módon vettünk fel. A demográfiai adatok mellett felvettük az egészségi állapotra, a táplálkozási és a testmozgási szokásokra vonatkozó adatokat is.
A kérdőívet összesen 293 dolgozó töltötte ki (92,5 %-uk nő, 7,5 %-uk férfi). A dolgozók átlagéletkora: 39,27 év (min.: 24; max.: 62). A BMI alapján a célcsoport 31 %-a elhízott vagy túlsúlyos kategóriába tartozik. 64 %-uk egyáltalán nem, 19 %-uk kevesebb, mint 1 órát sportol heti rendszerességgel. A célpopuláció 4,7 %-a semmit nem tud a rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatásairól. A megkérdezettek 75,4 %-a vállalna egy célzott mozgásprogramban való részvételt fizioterápiás szakember vezetésével.
A vizsgálati eredmények egy keresztmetszeti képet adnak célpopulációnkról, amivel tudományos alapot kívánunk adni más kutatások számára, a felmérést követően pedig egy intervenciós programot szervezünk a résztvevők számára.