A hangulatzavar az egyik leggyakoribb pszichiátriai kórkép napjainkban. A lakosság 5,5-19,8%-át érinti élete során. Egy adott időpontban a 18 és 64 év közötti nők 18-34%-a , míg a férfiak 10-19%-a szenved a tünetektől. A WHO legfrissebb adatai szerint pedig 2020-ra a munkaképesség-csökkenés vezető okaként szerepel majd.
A fenti adatok ismeretében felmértük a hangulatzavar előfordulását Debrecenben az Agrártudományi, az Állam-és Jogtudományi, az Általános Orvosi és a Bölcsészettudományi Kar hallgatói körében; illetve összefüggést kerestünk a kórkép megléte és a különböző szociodemográfiai valamint társadalmi-gazdasági tényezők között. 50-50 első-, harmad- és ötödévest-illetve ÁOK esetén hatodévest- kérdeztünk meg.
A vizsgálathoz validált önkitöltős kérdőíveket használtunk. A teszt két részből állt, az első 25 kérdést a Kútvölgyi Klinika depresszió kérdőíve alapján állítottunk össze, a második rész a diákok egészségi állapotára, anyagi helyzetére, káros szokásaira kérdezett rá. Az adatokat SPSS statisztikai programmal dolgoztuk fel.
A felmérésünkben résztvevő 600 hallgató 62,5%-a mentálisan is egészséges, 17% esett a határeset kategóriába, míg 20,5%-uknál nagy valószínűséggel fennáll valamilyen hangulatzavar. Szignifikáns összefüggést találtunk az elért pontszám és az egészségi állapot, a krónikus betegség megléte, a drogfogyasztás, az anyagi helyzet, a nem és a szülők családi állapota között. A kar, a magasabb évfolyam, az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a párkapcsolat azonban nem adódott befolyásoló tényezőnek.
A fenti adatokat látva kijelenthetjük, hogy a hangulatzavar előfordulása a pályakezdők körébe is igen magas, így nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a prevencióra és a korai felismerésre.