Célkitűzés: Munkám során azt szerettem volna megtudni, hogy a COPD-s betegek életminőségének változása, életüket terhelő körülmények és a GOLD ajánlás szerinti stádiumok milyen összefüggésben vannak a beteg saját egészségi állapotának értékelésével, korával, valamint dohányzási szokásaival.
Beteganyag és módszerek: A DEOEC Tüdőgyógyászati Klinikán kezelt, társbetegséggel rendelkező és legalább 6 hónapja felismert betegeket randomszerűen választottam ki. Munkámhoz 3 validált kérdőívet használtam: SF-36, EuroQol, St’ George’s Respiratory. Retrospektív módon a 2 éven belüli (2009, 2010) betegadatokat, valamint légzésfunkciós paramétereket gyűjtöttem ki.
Eredmények: Az általános életminőség, az EQ5D index COPD-ben átlag 54%, dohányzók esetében 40%, míg nem dohányzóknál 57%. A betegség- specifikus életminőség esetén a COPD-sek SGRQ totál score értéke 51,21%, mely esetben az alacsonyabb súlyszám érték jobb életminőséget jelent. Az egyes stádiumok FEV1 értékei, a SGRQ total score értékei valamint az EQ és SF-36 értékelései között szoros összefüggés van, melyeket az SPSS statisztikai program segítségével, korrelációs és regressziós analízisekkel számoltam ki.
A FEV1 átlagértékek és EQ önellátás kérdése között nincs szignifikáns korreláció, tehát a FEV1 érték alapján az általános egészségi kérdőív ez irányú kérdése nem csak a COPD jelenlététől, hanem a kor változásától valamint egyéb társuló betegségtől is függhet. A FEV1 és a kor változásának kapcsolata is erősen korrelál (R2= 0,916, p=0,000).
Összegzés: Bár a vizsgált véletlen betegpopulációban a betegek saját megítélése illetve a légzésfunkciós értékek alapján való stádiumba sorolása szignifikánsan korrelál, a tünetek önmagukban nem adnak valós képet a beteg COPD-jének súlyosságáról. Az említett paraméterek bizonyos százalékban fejezik ki azt, hogy a betegek hogyan éreznek egészségi állapotukkal kapcsolatban.