A bronchopulmonális dysplasia a koraszülöttség következménye, olyan krónikus tüdőbetegség, melynek jellemzője, hogy az igen éretlen tüdővel rendelkező-37. hét előtt született- újszülött hosszasan, 28. életnapot meghaladóan lélegeztetést igényel.
A koraszülött ellátás, illetve gondozás rohamos fejlődése következtében egyre kisebb, éretlenebb újszülöttek menthetőek meg, így a lélegeztetéshez kapcsolódó szövődmények feltérképezésének és elhárításának kiemelt figyelmet kell szentelnünk.
A DEOEC Gyermekklinika Pulmonológiai Szakrendelésén 40 egykor koraszülött gyermeket kezelnek. Retrospektíven tanulmányoztam 2000-2010 márciusa között az adott betegek gyógyszerelését. Elemeztük a tüneteikben mutatkozó szezonalitást, illetve kérdőív segítségével kitértünk az életminőségükre is.
A gyermekek 60%-a 2000 g-nál kevesebb születési súlyú volt. 35%-uknál 1-3 éves kor között diagnosztizálták az asthmát.
Inhalatív szteroiddal (fluticasone, budesonide) kezeltek 42%-ánál hagyták el, 17%-ánál csökkentették, 8%-ánál emelték, míg 33%-ánál nem változtatták a szteroid dózisát. A leukotrién antagonistával kezeltek 50%-uknál hagyták el a Singulair Minit. 13%-uknál volt szükség szteroid és leukotrién antagonista kombinációt alkalmazni a gyakori obstruktív epizódjuk miatt. Egy gyermeknél sikerült elhagyni a gyógyszeres kezelést.
Rövidtávú, egy éves követés révén megfigyeltük, hogy a szteroid dózisát télen és ősszel emelni kellett, a légúti fertőzések magasabb aránya miatt. Míg hosszútávon a téli –járványos-időszak ellenére is csökkenteni lehetett az alkalmazott gyógyszerek dózisát.
A vizsgálat során kérdőív segítségével kitértünk a koraszülöttség késői szövődményeinek előfordulási gyakoriságára. A gyermekek mentális- és motoros fejlettsége megfelelő volt, szemészeti problémák, allergia- és sérvképződési hajlam sem fordult elő gyakrabban, azonban 65%-uknak havonta egy-kétszer légúti fertőzése van.
Összességében elmondható, hogy hasonló panaszokkal bíró, normál időre született társaikhoz hasonlóan asthmásként kezelve őket, a volt koraszülött gyermekek életkilátásai nem rosszabbak, ha panaszaikkal időben orvoshoz fordulnak, rendszeres gondozásban és megfelelő gyógyszerelésben részesülnek.