Vizsgálatom célja az volt, hogy megfigyeljem az izmok különböző paramétereinek változását háromféle betegséggel kapcsolatban, azok között a betegek között, akik rehabilitációs kezelésben részesültek és az eredményeimet összehasonlítsam a nemzetközi irodalomban szereplő adatokkal. A mérésekbe 6 beteget és egészséges kontrollokat vontam be. A vizsgált állapotok között szerepelt stroke, Guillain-Barré syndroma és sclerosis multiplex. A mérésekhez rendelkezésemre állt egy MYOTON-3 myometer nevű mérőműszer, amit humán izmok állapotának hosszú távú vizsgálatára dolgoztak ki és Magyarországon még újdonságnak számít. A műszerrel egyszerre három paraméter mérhető: az izomtónus, a merevség és a rugalmasság. Lehetőség volt a jobb és a bal testfél közötti különbség mérésére, amivel a rehabilitáció hatására történő változást lehetett kimutatni.
A vizsgálatokat egyes betegeknél az alsó végtagon a m.rectus femoris, a m. vastus medialis és lateralis, másoknál a felső végtagon a m.biceps brachii rövid és hosszú fejének mérésével végeztem el.
Az eredményeket a készülék szoftvere segített áttekinthetővé tenni táblázatok és grafikonok formájában. Poststroke állapotban a kéz funkciójának javulása szembetűnő volt az egyes betegeknél és ezt számadatokkal illusztrálva is bemutatom. A szoftver lehetőséget ad arra is, hogy két mérési sorozat közötti különbséget kövessünk figyelemmel és ebből kiderül, hogy már 2-3 heti kezelés után javulás észlelhető a számadatok alapján is. A sclerosis multiplexes beteg esetében az alsó végtag esetében nem volt egyértelmű javulás, ami a klinikai állapotában is tükröződött. A Guillain-Barré syndromás betegnél viszont látványos javulás látszott.
Az eredményekből kiderült, hogy a myometer érzékenyen kimutatja az izmok állapotának változásait és a rehabilitáció hatékonyságát is jól mutatja. Ahhoz, hogy a mérési paraméterek jobban tükrözzék a betegek rehabilitációs kezelés következtében létrejött állapotváltozását, hosszabb követési időszakra és jobban standardizált körülményekre lesz szükség.