Az influenza elleni védőoltással kapcsolatos attitűd egy kisváros és egy község lakói körében
Előadás adatai
Az influenzajárványok nagy hatással vannak a társadalomra mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból. Az elmúlt év H1N1 influenza pandémiája az érdeklődés középpontjába helyezte az influenzát. Bár a védőoltás ma már széles körben hozzáférhető, mégis sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel. Munkánk során az influenzával kapcsolatos ismereteket és attitűdöt vizsgáltuk, kiemelten a védőoltást illetően, a demográfiai adatok – nem, kor, lakóhely, iskolai végzettség - összefüggésében.
Egy általunk összeállított kérdőívet töltettünk ki 150 felnőttel, akiket egy kisváros és egy község lakói közül véletlenszerűen választottunk ki három felnőtt korcsoportból (18-24, 25-59, illetve 60 éven felüliek) egyenlő arányban. Összehasonlítás céljából megkértük az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól az elmúlt év védőoltási adatait a két településre vonatkozóan. A részarányok mértékeit, a változók összefüggéseit binomiális próbával, Pearson-féle khi-négyzet próbával, illetve logisztikus regresszió vizsgálattal elemeztük.
Vizsgálatunk szerint a szezonális influenza elleni védőoltást a férfiak szignifikánsan nagyobb arányban (43%) igényelték, mint nők (25%). (p=0,025) A pandémiás influenza elleni oltás iránti igény az iskolai végzettséggel emelkedett (p=0,002). A felsőfokú végzettségűek 63%-ban, a többiek csupán 34%-ban igényelték. A megkérdezettek jövőbeli elhatározása az életkorral mutatott szignifikáns (p=0,032) összefüggést: a legfiatalabbak csupán 18%-ban, a középkorúak 30%-ban, az idősek 42%-ban tervezik beoltatni magukat. Figyelemre méltó az elutasítók indoklása. A kimagasló arányban említett három ok közül tendenciaszerűen (p=0,084) a legfiatalabbak a „nem tartok a megbetegedéstől” magyarázattal élnek leggyakrabban (50%), a középkorúak egyik fő oka az esetleges mellékhatásoktól való félelem, a másik az, hogy véleményük szerint más módon is megelőzhető a betegség (42- 42%).
Az influenzával kapcsolatos ismeretek, vélemények és attitűdök rétegződésének feltárt, és a későbbiekben nagyobb mintával megerősítendő összefüggései irányt mutathatnak a tájékoztatás és meggyőzés célcsoportokhoz illeszkedő megtervezésében.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program