Az endocannabinoid rendszer vizsgálata humán bronchiális epithel sejteken
Előadás adatai
Az elsőként a központi idegrendszerben leírt endocannabinoid rendszer (ECS) szerepét az utóbbi időben egyre több nem-neuronális sejtféleségen is bizonyították, így pl. a bőr sejtjei, izomsejtek, májsejtek stb. Viszonylag kevés információval rendelkezünk ugyanakkor a rendszer szerepéről bronchiális epitheliális sejteken. Ezért célunk a rendszer vizsgálata volt SV40 T-antigénnel immortalizált BEAS 2-B humán bronchiális epithel sejteken.
Első lépésként kimutattuk, hogy a klasszikus cannabinoid receptorok (CB1 és CB2), valamint az újszerű cannabinoid receptor (GPR55) kifejeződnek a sejteken. Kimutattuk azt is (kvantitatív „real time” PCR), hogy a sejteken megtalálhatók az endocannabinoidokat szintetizáló (NAPE-PLD, DAGLα és β), valamint a lebontó enzimek is (FAAH, MAGL). Az ECS funkcionális szerepét vizsgálva kísérleteink következő lépéseként a sejteket különböző endo- (anandamid [AEA], 2-arachidonoil-glicerol [2-AG], palmitoiletanolamid [PEA], N-oleoiletanolamin [OEA], lizofoszfatidilinozitol [LPI]), fito- (cannabidiol [CBD]) és szintetikus [JWH-015 és ACEA]) cannabinoidokkal kezeltük annak felderítésére, hogy ezen anyagok miként befolyásolják a sejtek életképességét. A CBD, az AEA, az ACEA és a JWH-015 nagyobb koncentrációban sejtszám csökkenéséhez vezetett, míg az OEA, a PEA és a LPI alacsony koncentrációban növelte a sejtek életképességét. Az AEA, a 2-AG és a CBD hatását CB1, illetve CB2 antagonisták (AM251 és AM630) alkalmazásával nem sikerült kivédeni, ami felveti egyéb cannabinoid receptorok szerepét a hatás közvetítésében.
Mivel az ECS aktiválódása a sejtek kalcium homeosztázisára is hatással lehet, fluoreszcens kalciummérést végeztünk. Megállapíttottuk, hogy a CBD, az AEA és a LPI megemelte a sejtek kalciumkoncentrációját. Ezzel jó összhangban kimutattuk, hogy a sejtek TRPV1, V2, V3 és V4 ioncsatornákat is expresszálnak, melyeket az utóbbi időben „ionotróp cannabinoid receptor”-okként jellemztek.
Eredményeink alapján elmondható, hogy az ECS jelen van a humán bronchiális epithel sejteken. További kísérletek szükségesek ugyanakkor az ECS pontos működésének feltárásához.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program