A koraszülések aránya az összes élve születéshez viszonyítva évről- évre nő. A neonatológiai intenzív osztályok működésének köszönhetően a koraszülöttként világra jött csecsemők egyre nagyobb arányban maradnak életben. Azonban az idő előtt, alacsony születési súllyal született gyermekek fejlődését tovább követő tanulmányok azt találták, hogy azon gyermekek egy részénél, egyesek szerint akár 25-50%- nál is, akiknél a születést követően rutinszerűen elvégzett koponya ultrahang és neurológiai vizsgálat nem talált eltérést, későbbi életkorban viselkedési és kognitív deficit jelentkezik. Ennek a problémának pontos etiológiája nem ismert. Az éretlen és sérülékeny agy fejlődését a méhen kívül számos körülmény megzavarhatja. Ezért egyre intenzívebben zajlanak azok a kutatások, amelyek a központi idegrendszeri történést nem mutató koraszülöttek esetében képesek regisztrálni az agy fejlődésének normális ütemben zajlását. Erre alkalmas eszköz lehet az EEG vizsgálat. A születés után sorozatosan elvégzett vizsgálatokból kapott EEG jelek számos változást mutatnak az agy érésének postmenstruációs korral való előre haladtával. Ezen változások nyomon követése, mint például az EEG jel folyamatossá válása, a korspecifikus mintázatok megjelenése illetve eltűnése, a féltekék közti szinkronitás, illetve az alvás- ébrenlét ciklusok kifejlődése, megfelelő eszköz lehet a későbbiekben jelentkező neurokognitív problémák előrejelzésére.
Munkánk során sorozatos EEG vizsgálatokkal a korspecifikus változások értékelését végeztük egy 2010-ben a DEOEC Neonatológiai Tanszékén 30. hétre született, neurológiai tüneteket ez idáig nem mutató csecsemő esetében. Az esetleges agyi történések felismerésére koponya ultrahangos követést használtunk.