Bevezetés: Az atópiás dermatitis prevalenciája világszerte növekvő tendenciát mutat. Ennek a krónikus, hullámzó lefolyású bőrbetegségnek a kezelése nem könnyű feladat, emiatt a betegek körében egyre népszerűbbek a komplementer illetve alternatív kezelési lehetőségek, bár ezek hatékonyságát kevés irodalmi adat igazolja. Az alternatív terápiás módszerek jelentős részének hatása a placebóval egyenértékű, a kezelési lehetőségek és azok alkalmazása nem egységes, több esetben súlyos mellékhatások is jelentkezhetnek. Ezek ismeretében felvetődik a kérdés, hogy valóban alternatívaként kezeljük ezeket, vagy a konvencionális bőrgyógyászati kezelések mellett kiegészítő lehetőségként, vagy esetleg ártalmas terápiaként.

Célkitűzések: Munkám során vizsgáltam a DE OEC Bőrgyógyászati Klinikán 2010-ben gondozott atópiás dermatitisben szenvedő betegek alternatív terápiás szokásait. Eredményeimet össze kívántam hasonlítani hazai és külföldi adatokkal.

Anyagok és módszerek: A DE OEC Allergológiai szakrendelésén gondozott 60 atópiás dermatitises beteget (34 nő, 26 férfi) vizsgáltam kérdőíves felmérés alapján.

Eredmények: A felmérés szerint a betegek 53,3%-a (32/60) használt már alternatív módszert a kórkép kezelésére. Leggyakrabban homeopátiát, bioptron lámpát, immunerősítőt, akkupunktúrát és különböző gyógyteákat használtak. A betegek 43,7%-nak (14/32) romlottak a bőrtünetei az alternatív kezelés alatt, javulást észlelt a betegek 31,2%-a (10/32) míg a kipróbálók 25%-a (8/32) teljesen hatástalannak ítélte meg a az általa kipróbált alternatív módszert.

Konklúzió: Eredményeink birtokában elmondhatjuk, hogy az irodalmi adatokkal összhangban, a Bőrklinikán gondozott és alternatív terápiát használó atópiás dermatitisben szenvedő betegek nagyobb hányada hatástalannak tartotta az alternatív módszert. A népszerű, de sokszor kiszámíthatatlan hatású, és nem egyszer súlyos mellékhatásokat okozó alternatív lehetőségek többségét semmiképpen sem tekinthetjük valódi alternatívának.