Az érfalvastagság és érfalmerevség összehasonlító vizsgálata dohányzó és nem dohányzó egyetemistákban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Konzervatív klinikai orvostudomány II.
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Léránt Brigitta

Előadás adatai

Előadás címe: 
Az érfalvastagság és érfalmerevség összehasonlító vizsgálata dohányzó és nem dohányzó egyetemistákban
Összefoglaló: 

Háttér: Az atherosclerosis napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája. Számos rizikófaktor, mint a hypertonia, diabetes vagy a dohányzás az érelmeszesedés elősegítésével hozzájárul súlyos cerebrovascularis eltérések kialakulásához, amelyek végső soron ischemiás stroke kialakulásához vezetnek.
Vizsgálataink tárgyául az egyik legfontosabb megelőzhető rizikó tényezőt, a dohányzást választottuk.

Célkitűzés: Célunk annak kimutatása volt, hogy mindössze néhány évnyi dohányzás okoz-e mérhető elváltozásokat a morfológiai, hemodinamikai és stiffness paramétereket illetően fiatal, egyébként egészséges egyetemistákban.

Módszerek: Nyaki ultrahang segítségével meghatároztuk az arteria carotis communisokon az intima-media vastagságot (IMT), majd arteriográffal rögzítettük a hemodinamikai és stiffness paramétereket (stiffness paraméterek: pulzushullám terjedési sebesség- PWV, augmentációs index - Aix).

Vizsgálat alanyai: 25 dohányzó és 25 nem dohányzó, 19-33 év közötti fiatalt vontunk be a vizsgálatokba. Ismert betegség, kórosan magas vérzsír értékek és 30 kg/m2 feletti BMI szerepeltek kizárási kritériumként. A dohányzó csoportba azokat a fiatalokat soroltuk, akik rendszeresen legalább fél éve, legalább napi 5 szál cigarettát elszívnak.

Eredmények: A dohányzó csoportban mind a morfológiai, mind a hemodinamikai és stiffness paraméterek nagyobb értéket mutattak. A kétoldali átlagos IMT értéke dohányzókban 0,52 +/- 0,034 mm, míg nem dohányzókban 0,46 +/- 0,036 mm volt (a különbség szignifikáns: p<0,01). A PWV és szívfrekvencia is szignifikánsan nagyobbnak bizonyultak a dohányzó csoportban (PWV: p<0,01; szívfrekvencia: p<0,05). Nemre, korra és dohányzási státuszra korrigálatlan esetben szignifikáns korrelációt találtunk az IMT és a PWV értékek között (0,1 mm-es IMT növekedés esetén a PWV 0,6354 m/s-mal gyorsabb). Nemi különbségek is kimutathatók a dohányzás hatására létrejövő elváltozásokban.

Következtetések: Már fiatal korban, mindössze néhány évnyi dohányzás után kimutathatók a dohányzás érfalra gyakorolt káros hatásai.
Mind az IMT vastagodása, mind a PWV gyorsulása érzékenyen jelzi a vascularis károsodást.

1. témavezető adatai
Név: 
Csiba László
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Neurológiai Klinika
Díj: 
3. díj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program