A metabolikus szindróma incidenciája világszerte növekszik. Gyermek- és serdülőkori elhízásban a szénhidrát-és lipoprotein-anyagcsere zavara, valamint a hypertonia együttes fennállásakor metabolikus szindrómáról beszélünk. Hátterében inzulinrezisztencia/hyperinsulinaemia áll. Átmenetele felnőttkori formába igen gyakori.
A DEOEC Gyermekklinika Endokrin Szakrendelésén 2000-2012 között megjelent obes gyermekek szűrését végeztük metabolikus szindróma feltérképezésére. Egyedi BMI értékük az életkoruknak és nemüknek megfelelő 97-es BMI percentilis érték fölé esett. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a vizsgáltak között melyik a leggyakoribb komponens és van-e nemek közötti különbség.
191 elhízott gyermek, 89 leány és 102 fiú bevonására került sor. Átlagéletkoruk: 13,7±2,15 év (fiúk), 14,15±2,1 év (lányok), BMI értékük 34,2±5,8 kg/m2 (fiúk), 36±5,2 kg/m2 (lányok) volt. A vizsgálatba bevont gyermekek esetében vérzsír, éhomi vércukor és inzulinszint meghatározásra, valamint ABPM vizsgálatra került sor.
Szignifikáns különbség az ABPM systole értékeit leszámítva a vizsgált paraméterekre és az alcsoportokban nem adódott. A kóros értékek gyakoriságát tekintve az inzulinszint és a számított HOMA érték volt az első helyen. Az inzulinszint emelkedése 191 gyermekből 105 főt (55%), HOMA eltérés 191 gyermekből 140 főt (73%) érintett. Ezt követte a vérnyomás systoles emelkedése 83 főnél (43%), illetve a HDL-C szint csökkenése 80 gyermeknél (42%). A legritkább esetben találtunk diastoles és vércukor eltéréseket. A fiúknál az inzulin eltéréseket HDL-C eltérések, a lányoknál pedig az inzulin eltéréseket az ABPM systole kóros értékei követték. A különböző csoportok kombinációját figyelembe véve leggyakrabban az inzulin és HOMA eltérések társultak az egyéb komponensek kóros értékeivel. Vércukor eltérés 18 gyermeknél volt (9%). Az átlag inzulin, HOMA értékek minden alcsoportban emelkedettnek adódtak, a 191 gyermek inzulin átlag értéke 31,7mU/L±18,95, ill. HOMA átlag értéke 6,5±3,95.
Mindezek alapján kimondhatjuk, hogy az obes gyermekek esetében elsődlegesen a szénhidrát-anyagcsere vizsgálata jön szóba, amennyiben ez eltérést mutat, a gyermekek részletes kivizsgálása javasolt.