A személyiségzavar kifejezés jelenti azt a pszichiátriai zavart, amikor a személyt sajátos és tartós élménybeli és viselkedésbeli mintázat jellemzi, amely jelentősen eltér az adott kulturális elvárásoktól. Kóreredete multikazuális, számos pszichoszociális kockázati tényezőt azonosítottak, amelyek hozzájárulnak kialakulásához.

Az utóbbi évek kutatásai során került az érdeklődés középpontjába a mentalizációs képesség. Mentalizáció alatt azt a képességet értjük, amelynek segítségével a saját vagy mások mentális állapotát felismerjük és ezt felhasználva hozzuk meg döntéseinket, változtatjuk meg viselkedésünket. Számos megfigyelés igazolta, hogy a személyiségzavarban szenvedők csökkent mentalizációs képességgel rendelkeznek.

Kutatásunk során arra kerestünk választ, hogy a különböző pszichoszociális kockázati tényezők miképpen viszonyulnak a személyiségzavarban szenvedők mentalizációs képességeihez.

A vizsgálat során a DEOEC Pszichiátriai Tanszékén 10 személyiségzavarban szenvedő pácienst vontunk be. Velük strukturált interjú keretében történt a pszichoszociális kockázati tényezők felderítése. Ezt követően a betegeken elvégeztük a RMET tesztet, aminek a segítségével a mentalizációs képességeiket mértük fel.

Összefüggést találtunk a betegek rosszabb mentalizációs képessége és szüleik alacsonyabb iskolai végzettsége, gyakoribb munkanélkülisége és a rokkantnyugdíjazottsága között. Viszont a szülők válása, konfliktusai kevéssé befolyásolták a mentalizációt. A családban előforduló krónikus szomatikus és pszichiátriai betegségek egyaránt kedvezőtlen hatásuak a mentalizációra. Gyengébb mentalizációs készség esetén jellemzőbb az alacsonyabb társadalmi státusz. Gyakoribbak a munkahelyi konfliktusok, melyek a mentalizációs problémákhoz kapcsolódó társas-kognitív készségek zavarával függhetnek össze.

Eredményeink megerősítik azokat az adatokat, melyek szerint a hátrányos családi szocializációs háttér összefügg az alacsony mentalizációs készséggel. Ennek talaján gyakrabban alakulnak ki személyiségzavarok. Fontos feladat lenne, hogy a személyiségzavarok pszichoterápiája során a mentalizációs készségek fejlesztése is előtérbe kerüljön (Mentalization-Based Therapy, MBT)