Terhes nők fogamzásgátlási ismeretei Budapest VII. kerületében és egy megyei jogú városban 2011-ben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Primer prevenció, egészségügyi szervezés és menedzsment
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Berezvai Eszter

Előadás adatai

Előadás címe: 
Terhes nők fogamzásgátlási ismeretei Budapest VII. kerületében és egy megyei jogú városban 2011-ben
Összefoglaló: 

Magyarországon az utóbbi években csökkent az abortuszok száma, de az elmúlt évek még mindig 40 ezer feletti esetszámai jelzik, hogy a nem szándékolt terhességek megelőzése nem elég hatékony Magyarországon. A fogamzásgátlás sokak szerint ma is elsősorban a nők feladata, emiatt a családtervezési programok többségével őket célozzák meg.
Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a reproduktív korban lévő nők fogamzásgátlási módszereinek megválasztását, illetve mennyire tájékozottak a bővülő eszközkínálat tekintetében.
Adatgyűjtésünket Budapest VIII. kerületében és Érden végeztük 2011 márciusa és novembere között, 251 várandós nő részvételével. A vizsgálatba bevont nőket terhes tanácsadások alkalmával kérdeztük meg. A véletlenszerűen kiválasztott napokon minden vizsgáltra jelentkező bekerült a mintába. Az adatok feldolgozására SPSS programot használtunk. Az elemzés többváltozós logisztikus regresszióval történt.
A naptár módszert a terhes nők 14,7%-a, a megszakított közösülést 37,5%-a, a tablettát 72,9%-a, az óvszert pedig 70,5 %-a már alkalmazta. A természetes módszereknél főként a lakóhely típusa volt meghatározó: naptár módszert a kisvárosban élők 71%-kal (p=0,03), míg megszakított közösülést a falvakban élők 82%-kal (p=0,01) kisebb eséllyel alkalmazták, a városban élőkhöz képest. A tablettahasználatot a felsőfokú iskolai végzettség 3,6-szeresére (p=0,04), óvszerhasználatot 3,5-szeresére (p=0,04) növelte, az általános iskolai végzettségűekhez viszonyítva. A fogamzásgátlási ismereteket legjelentősebben befolyásoló tényezőknek az iskola végzettséget és az etnika hovatartozást találtuk. A roma etnikumhoz tartozók az óvszerhasználatról 86%-kal (p=0,01), a megszakított közösülésről 75 %-kal (p=0,02) és a naptár módszerről 75%-kal (p=0,02) kisebb eséllyel rendelkeztek megfelelő ismeretekkel, mint a magukat nem kisebbséghez tartozóknak vallók.
A vizsgálatunk alapján elmondhatjuk, hogy a kisebb településeken, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, és a roma etnikumhoz tartozók körében lenne szükséges a fogamzásgátlási módszerek ismeretek bővítése.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Sándor János
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék
Díj: 
különdíj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program