Reszinkronizációs kezelésben részesülő, szívelégtelenségben szenvedő betegek echocardiographiás követése

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Hematológia, hemosztazeológia, onkológia, kardiovaszkuláris medicina (kardiológia, neurovaszkulásris medicina, szívsebészet)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Mandzák Adrienn

Előadás adatai

Előadás címe: 
Reszinkronizációs kezelésben részesülő, szívelégtelenségben szenvedő betegek echocardiographiás követése
Összefoglaló: 

A systolés szívelégtelenség (SZE) változatos etiológiájú, krónikus betegség. A kórkép lefolyása során fellépő panaszok és tünetek hátterében a systolés pumpafunkció csökkenése áll. A kezelés során a standard gyógyszeres terápia mellett fontos szerep jut az ún. reszinkronizációs terápiának (CRT), aminek lényege a bal kamra (BK) aszinkron működésének összehangolása biventricularis pacemaker segítségével. Utóbbi kezelési forma hatékonyságát az ejekciós frakció (EF) növekedésével jellemzik.
Prospektív vizsgálatunk célja CRT kezelésben részesülő betegek echocardiographiás követése, a kezelés hatására esetlegesen bekövetkező reverz remodeling tanulmányozása volt. A vizsgálatba 54, a Kardiológiai Intézetben gondozott, NYHA II-IV. stádiumú SZE beteget vontunk be eddig. Az echocardiographiás mérések a klinika szív-ultrahang laboratóriumában készültek, a klinikai adatokat a MedSolution betegdokumentációs rendszerből gyűjtöttük. Az eredmények értékelése párosítatlan t-próba ill. 1 utas ANOVA analízissel történt.
Vizsgálatunkban már az első, 6 hét elteltével esedékes kontroll vizsgálat során tendenciózus javulást lehetett megfigyelni a BK systolés (54,89±1,239 vs 50,78± 1,57 mm, ns.), diastolés (65,76± 1,265 vs 64,11± 1,287 mm, ns.) átmérőiben és a kamrai szívizomzat kontraktilitását jellemző dP/dT értékben (586,6±31,55 vs 803,3±55,90 Hgmm/s, ns.). A második, 3 hónapos kontroll vizsgálat alkalmával már szignifikáns javulást találtunk a kiinduláshoz képest (systolés átmérő: 54,89±1,24 vs 46.95 ± 2,39 mm, p=0,0022; diastolés átmérő: 65,76± 1,27 vs 59.25 ± 2,81 mm, p=0,0180; dP/dT: 586,6±31,55 vs 1052±143,5 Hgmm/s, p=0,0157). A bal kamrai EF már 6 hét elteltével jelentős növekedést mutatott (28,44 ± 0,65 vs 34,00 ± 1,30 %, p=0,0003), 3 hónap után a javulás még kifejezettebb volt (28,44 ± 0,65 vs 36,10 ± 1,74 %, p=0,0004). Három hónap után a betegek klinikai állapota NYHA stádiumuk alapján számottevően javult (2.787 ± 0.09 vs 2.250 ± 0.09, p=0,0001).
Eredményeink alapján a CRT morfológiai és funkcionális változásokat egyaránt létrehoz a BK-ban. A terápia jótékony hatása korán, már néhány hónap elteltével érvényesül, és kézzelfogható javulást eredményez a betegek életminőségében.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Lizanecz Erzsébet
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kertész Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet
Díj: 
különdíj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program