Az Actinomycesek közül a Streptomyces a legszélesebb körben tanulmányozott nemzetség. Gram-pozitív, fonalas, obligát aerob, talajban élő prokarióták. Genom-méretében, morfológiai differenciálódásukban eltérnek a baktériumoktól, régen a gombák közé sorolták őket. Széleskörűen használt gyógyászati vegyületeket, illetve a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban hasznos szekunder metabolitokat termelnek.

A S. coelicolor az eddig ismert legnagyobb genommal rendelkező baktérium. A spóra csírázását követő vegetatív növekedési fázisban a sejtosztódások után nem záródnak a septumok, elágazó micélium jön létre, míg a reproduktív szakaszra a légmicélium-képzés jellemző. Ekkor záródik a harántfal, és haploid genetikai állományt tartalmazó spórák jönnek létre. Ezt a képességét vizsgáltam a különböző táptalajokon növesztett vad és mutáns törzseknek. Négyféle táptalajt használtam: SMMS, SMMS 10% szacharózzal, R5, R5 kalcium nélkül. A leoltások időtartama 2 és 7 nap volt. A tenyésztés, leoltás, és minta-előkészítés után fáziskontraszt-, atomerő-, és konfokális lézer pásztázó mikroszkópos képeket készítettünk. A mutáns törzs egy kalcium-kötő fehérje génjében (cabB) tér el, ezáltal lelassul a keresztfal-képződés, a baktérium lemarad a differenciálódásban. Vizsgálataim az idő-faktor és különböző kémiai stresszhelyzetekre történő változásokra irányultak, és hogy ezek a tényezők mely mikroszkópos módszerrel figyelhetők meg leginkább.

A CLSM bizonyult legalkalmasabbnak a baktériumtípusok és tenyésztési körülmények közti különbségek jellemzésére, így következtetni engednek a CabB fehérje funkciójára. A fáziskontraszt mikroszkóppal átfogó képet kapunk a micéliumokról, míg az AFM vizsgálatok esetében a kis látótér miatt nehéz megfelelő mennyiségű adatot gyűjteni, ellenben a módszer a sejtfelszíni topológia és aberráns felületi szerkezet, vagy eltérő felépítésű spórák szemléltetésére alkalmas.

Ezen felül eltérő eredményeket kaptam, ha nedves körülmények között történt a festés (CLSM), vagy ha szárazon tartottuk a mintát (AFM). Mivel a természetben a baktériumok inkább nedves körülmények között fordulnak elő, a CLSM vizsgálatot tartottam megfelelőnek arra, hogy a spóraképzést jellemezzem.