A szisztémás lupus erythematosus krónikus, sok szervet érintő poliszisztémás autoimmun kórkép, amelyben irodalmi adatok szerint 50-60 %-os a kardiális érintettség. Jelen munkában a III. Belgyógyászati Klinika, Klinikai Immunológiai Tanszéken gondozott SLE-s betegekben végeztünk echokardiográfiás vizsgálatokat szűrő jelleggel.
A vizsgálatba 96 SLE miatt kezelt beteget vontunk be. Echokardiográfiás vizsgálatok alapján elemeztük a jobb és bal kamra funkciókat, falmozgás zavarokat, billentyű hibákat, endo-peri-miokardiális eltéréseket. A korábbi klinikai adatokat a Medsol rendszerből nyertük, ezen túlmenőn elemeztük a betegek vizsgálatkori kardiális panaszát, az alapbetegség aktivitását. A laborparaméterek meghatározása a Klinikai Biokémiai és Molekuláris Pathológiai Intézetben és a Regionális Immunológiai Laboratóriumban történt. A kapott eredményeket az SPSS for Windows statisztikai programmal elemeztük.
A vizsgált betegek 89,6%-a nő és 10,4%-a férfi volt. A leggyakoribb eltérésnek a valvulopathiát találtuk (62,6 %), ezen belül is leggyakrabban a tricuspidalis insufficiencia fordult elő (48 %), ezt követte a mitralis insufficencia (44.8%) és aorta insufficiencia (15.6%) előfordulása. Kettős vitiumot a betegek 21,9%-nál találtunk, hármas vitium 8,3 %-ban fordult elő. Diasztolés diszfunkció a betegek 61,5%-ban volt észlelhető, 16,7%-ban falmozgás zavarokat lehetett megfigyelni. Statisztikai vizsgálat során a mitralis insufficiencia a hipertoniával, diabétesz mellitusszal, anti-Béta2 glikoprotein IgG és anti kardiolipin IgG antitestekkel korrelált. Szignifikáns összefüggést találtunk a falmozgás zavarok a dohányzás, perifériás érbetegség, karotisz sztenozis, lupus antikoaguláns jelenléte, magas LDL-koleszterin és CRP szint között. A diasztolés diszfunkció a kettős szálú DNS elleni antitest pozitivitással korrelált.
Vizsgálataink alapján a tünet- és panaszmentes kardiális eltérések gyakoriak SLE-ben, melyek mind a hagyományos, mind a lupus specifikus vaszkuláris rizikó tényezőkkel korrelálnak, emiatt az echokardiográfiás vizsgálatok SLE-s panaszmentes betegekben is rendszeresen szükségesek.