Az extrinsic asthma bronchiale etiológiája és prevenciója

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Szekunder prevenció (családorvoslás, preventív medicina)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kis Adrienn

Előadás adatai

Előadás címe: 
Az extrinsic asthma bronchiale etiológiája és prevenciója
Összefoglaló: 

Háttér: Az asthma bronchiale rohamokban jelentkező reverzibilis nehézlégzés, melyet diffúz hörgőobstrukció idéz elő. Prevalenciája világszerte folyamatosan növekszik, 100-150 millió asthmást számlálunk.
Cél: célom mindazon etiológiai, genetikai és környezeti faktorok vizsgálata, melyek szerepet játszhatnak az extrinsic asthma bronchiale kialakulásában, és a primer, szekunder prevenció eszköztárának analízise.
Módszer: a DE OEC Tüdőgyógyászati Klinika allergológia szakrendelésén 2011. október és november hónapban megjelent 50 betegét vizsgáltam, 31 nőt és 19 férfit. Személyes beszélgetés, kérdőív útján, az orvosi, laboratóriumi dokumentáció segítségével vizsgáltam az egyénenként feltárható etiológiai tényezőket, a preventív próbálkozások szerepét. Kitértem a kor- és nembeli különbségekre, családi anamnézisre, allergének azonosítására, lakáskörülményekre, a dohányzás szerepére, foglalkozásra, állattartási szokásokra. Vizsgáltam az életmódbeli változtatásokat, dohányzással való felhagyást, sportolás szerepét, az allergének eliminációjának módszereit, az édesanyák szoptatási szokásait.
Eredmény: A betegek 40%-ánál egyik vagy mindkét szülő asthmás megbetegedésben szenved. Lényeges nembeli különbséget nem találtam. A koreloszlás két gyakorisági csúcsot mutat (20-25 év és 40-55 év). A panelházak, lakótömbök esetében a beltéri allergének (főként poratka) dominálnak (60%), a kertes házakban élőknél gyakoribbak a kültéri ágensek, pollenek (65%). Leggyakoribb allergének: poratka (28%), parlagfű (24%), egyéb fák, füvek (10%), macska, lisztatka, toll. A hobbiállatok szőrére allergiás egyénekben gyermekkorban gyakori volt az állattal való kontaktus, a szenzitizáció szerepét bizonyítva. A betegek 40%-a dohányzik, további 10%-uk hagyott fel ezzel. 20%-uk sportol, prevenciós célzattal csupán további 4%-uk kezdett fizikai aktivitást. A beltéri allergének eliminálása gyakori takarítás, ruhaváltás; a padlószőnyeg, padlófűtés, függöny eliminálása; a hőmérséklet, páratartalom szabályozása révén; míg a kültéri allergének kerülése kora reggeli szellőztetés és pollenszűrő segítségével valósul meg. 75%-uk nincs tisztában a szoptatás és allergiára való hajlam közti összefüggéssel.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Szilasi Mária
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Tüdőgyógyászati Klinika

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program