A sclerosis tuberosa kórkép pathologiájának ismertetése saját eset és irodalmi adatok alapján

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Anatómia, hisztológia, morfológia, patológia, igazságügyi orvostan
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Lakatos Szilvia

Előadás adatai

Előadás címe: 
A sclerosis tuberosa kórkép pathologiájának ismertetése saját eset és irodalmi adatok alapján
Összefoglaló: 

Célkitűzés: Munkám célja kettős. Szeretném bemutatni, hogy milyen hisztotechnikai eljárásokat sajátítottam el, ill. vezettem be az OLKDA Tanszék morfológiai laborató-riumában. A módszerek alkalmazásának demonstrálásához a témavezetőm által kórismézett esetek közül egy sclerosis tuberosa kórképben szenvedett beteg boncolási anyagát választottuk ki. A rendelkezésre álló irodalom áttekintése ugyanis igazolta, hogy a relatíve ritka betegséggel kapcsolatos korszerű pathologiai adatok magyar nyelven nem érhetőek el. A második cél tehát egy korszerű irodalmi áttekintés. A feldolgozás a pályamunka elkészítésével nem ér véget, a végső cél egy magyar nyelvű közlemény elkészítése, aminek alapját a pályamunka adja. Az előbbiek magyarázzák, hogy a pályamunka az idegrendszeri elváltozásokra fókuszált, bár néhány szisztémás szervi elváltozásra is felhívom a figyelmet.
Módszerek: Formalinban fixált, paraffinba ágyazott szövetmintákat metszettem és festettem meg (HE, EvG, Klüver-Barrera, Bielschowsky, LFB-Nissl, Heidenhain, gliarost-kristályibolya, Gömöri ezüst). Az eredmények alapján kiválasztott agyvelő blockokon immunhisztokémiai reakciók is készültek.
Eredmények: a kiválasztott festési eljárásokat sikerrel alkalmaztam. A glialis laesiók vizsgálatában a Bielschowsky módszer több „receptjét” is kipróbáltam. A legjobb eredményt az AFIP módszerrel kaptam (AE Downing, 1994), melyből hiányzik a mások által gyakorta javasolt arany klorid oldattal való tonizálás. Megállapítható, hogy az immunhisztokémiai módszerekkel szemben a tradicionális festések gyakorta világosabb képet adnak az egyes elváltozások szöveti mintázatának alakulásáról (az idegrendszeri laesiók „evolúció”-járól). A feldolgozás kapcsán olyan mikroszkópos jelenségekre is fény derült, melyekről irodalmi adatot nem találtam.
Következtetés: A klasszikus neuro-hisztologiai módszerek igényes alkalmazása (különösen immunhisztokémiával kiegészítve) a molekuláris- és genetikai vizsgálatok korában is nélkülözhetetlen egy betegség konkrét megjelenési formájának magyarázatában, a kórlefolyás értelmezésében.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Molnár Péter
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Pathologiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program