Életmódi elemek hatása a metabolikus szindróma komplikációinak kockázatára

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Primer prevenció, egészségügyi szervezés és menedzsment
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Halóka Barbara Ágnes
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Koncz Erika

Előadás adatai

Előadás címe: 
Életmódi elemek hatása a metabolikus szindróma komplikációinak kockázatára
Összefoglaló: 

A metabolikus szindróma (MS) kialakulásában számos életmódbeli (dohányzás, alkohol, fizikai aktivitás, táplálkozás) és genetikai tényező, valamint a szabadzsírsav-metabolizmus rendellenessége játszik szerepet. A MS kialakulásával összefüggésbe hozható oki tényezők (túlsúly, csökkent HDL, emelkedett triglicerid, magas vérnyomás, glükóz) az életmódi szokások változtatásával kontrollálhatók.
Vizsgálatunk célja a felnőtt magyar lakosságot reprezentáló minta alapján az MS életmódbeli tényezőinek feltérképezése volt.
Adataink a vizsgálati adatlapból (MS komponensei) és az önkitöltős kérdőívből (dohányzás, alkohol, fizikai inaktivitás, táplálkozási szokások) származnak. A vizsgálat során a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Programra épített 2006-os „Az MS előfordulásának, klinikai jellegzetességeinek vizsgálata a felnőtt magyar lakosság körében” felmérés adatbázisát dolgoztuk fel. Többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk.
Mintánk 35,85%-a volt metabolikus szindrómás az IDF kritériumok alapján. 815 férfi és 909 nő felelt meg az IDF definíciónak, a férfiakhoz képest a nőknél 35%-kal kisebb volt a MS kialakulásának esélye (EH=0,65; 95%-os megbízhatósági tartomány: 0,49-0,87). 40 éves kor felett már emelkedett az MS kockázat (EH=4,44; 95% MT: 2,00-9,86). Fizikai aktivitás, zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint dohányzási szokások tekintetében az MS-ben szenvedők nem különböztek szignifikáns mértékben az MS-ben nem szenvedőktől. Azonban tojást 75%-kal kisebb eséllyel fogyasztottak (EH=0,25; 95% MT: 0,08-0,79) a MS-ban szenvedők, míg graham, barna vagy magvas kenyeret 1,98-szor nagyobb eséllyel (EH=1,98; 95% MT: 1,33-2,94).
Vizsgálatunk igazolni tudta, hogy az MS-ben szenvedő betegek próbálnak kerülni bizonyos kockázati tényezőket, melyek nyilván szerepet játszottak betegségük kialakulásában. Tojás- és kenyérfogyasztás esetén ez igazolható, zöldség-gyümölcsfogyasztás, fizikai aktivitás és dohányzás vonatkozásában viszont nem. Eredményeink szerint bizonyos táplálkozási tanácsok elfogadására hajlandóak a magyar MS betegek, míg más területeken nem fogékonyak az ajánlásokra. Érdemes volna részletesen vizsgálni egyes ajánlások sikerének, mások sikertelenségének okát.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Sándor János
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program