Genetikai asszociációs vizsgálatok a PPARγ génben található egyetlen nukleotid polimorfizmusok és a Colitis ulcerosa és Crohn betegségek kialakulása közötti kapcsolat kimutatására
Előadás adatai
A Colitis ulcerosa és a Crohn betegség (CU és CB; korábbi összefoglaló néven: IBD) a bélcsatornát érintő ismeretlen eredetű gyulladásos betegségek, amelyek elsősorban a vékonybél alsó részét és a vastagbelet érintik. Kialakulásuk legvalószínűbb oka az immunrendszer működési zavara, autoimmun eredetű gyulladásos kórfolyamatok. Az CU és CB multifaktoriális meghatározottságú betegségek, létrejöttükben genetikai- és környezeti rizikófaktorok is szerepet játszanak.
A PPARg egy magreceptor fehérjét kódoló gén, fontos szerepet játszik az adipociták differenciálódásában, de anti-inflammatorikus hatása is közismert. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a PPARg génben található egy nukleotidnyi polimorfozmusok (SNP-k) mutatnak-e asszociációt az CU és CB kialakulásával, és ha igen akkor milyen erős az asszociáció. 103 CU-s, 572 CB beteg és 502 egészséges kontroll egyénben genotipizáltuk a PPARg gén 5 SNP-jét és a beteg/kontroll csoportokban összehasonlítottuk az allélok, genotípusok gyakoriságát, eloszlását. Kiszámoltuk az öt lokusz esetében a kapcsoltsági kiegyensúlyozatlanság értékeit, meghatároztuk a lehetséges haplotípusokat és azok gyakoriságát, a haplotípusok és a CU és CB közötti asszociációt. Az asszociáció erősségét az esélyhányados (OR) és annak 95%-os CI intervallumának kiszámításával jellemeztük. A szignifikancia szint P<0,05 volt. Az egyedi SNP-k analízisének eredményei arra utalnak, hogy CB esetében a Pro12Ala polimorfizmus ritka alléja homozigóta formában védő hatású a betegség kialakulásával szemben (OR= 0,33; 95%CI= 0,118-0,943). A His447His polimorfizmus ritka alléja homozigóta formában védő hatású (OR= 0,21; 95%CI= 0,06-0,76) a gyakori allél (domináns hatást feltételezve) fokozza a betegség kialakulásának a valószínűségét (OR= 4,69; 95%CI= 1,32-16,7). CU-s betegek esetében önmagában egyik polimorfizmusnak sincs szignifikáns hatása. A PPARg gén haplotípusainak hatását vizsgálva megállapítottuk, hogy a CB csoportban két haplotípus szignifikáns védő hatású (CGACC, GGGGT), CU-ás betegek esetében két haplotípus védő hatású (CGGCC, GAGGT), egy pedig növeli a betegség kockázatát (GGGCT).
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program