Myocarditises eseteink klinikai és immunszerológiai jellemzői

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Klinikai immunológia, reumatológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Horváth Györgyi

Előadás adatai

Előadás címe: 
Myocarditises eseteink klinikai és immunszerológiai jellemzői
Összefoglaló: 

Bevezetés: A myocarditis elsősorban fiatal felnőtteket érintő megbetegedés, klinikai megjelenési formái, súlyossága jelentős eltéréseket mutathat. Felismerése és egyértelmű igazolása nem mindig egyszerű, így a valódi gyakoriságra vonatkozó adatok sem igazán ismertek, és egyértelmű kezelési irányelvek sem állnak rendelkezésre.
Célkitűzés: A DE OEC III.Belgyógyászati Klinikán 1998-2011 között diagnosztizált 53 myocarditises beteg adatait retrospektive dolgoztuk fel. Vizsgáltuk a klinikai tüneteket, a gyulladásos paraméterek, a szív necroenzim értékek változását, az etiológiai tényezőket, a kialakuló immunválasz mértékét, az autoantitestek megjelenését és a különböző eszközös vizsgálatok szerepét a diagnosztikában, és az alkalmazott kezelési módot.
Betegek és módszerek: A 26 férfi és 27 nő esetében a myocarditis kialakulásakor az átlagéletkor 38 év volt. A klinikai tünetek alapján 20 beteg az enyhe, 20 beteg a mérsékelten súlyos és 13 beteg a súlyos csoportba volt sorolható. A gyulladásos paraméterek és necroenzim értékek 39 illetve 31 betegnél mutattak emelkedést. A myocarditis igazolásakor az EKG, echocardiographia és MR vizsgálatok eredményei jelentettek egyértelmű segítséget, szívizom biopszia 1 beteg esetében történt.
Eredmények: 20 betegnél aktuális infectiot, míg 26 beteg esetében korábbi fertőzést mutattunk ki, autoimmun betegség 3 betegnél állt fenn. Szívizom ellenes antitest 8, nem szívspecifikus autoantitest jelenléte 21 beteg esetében volt észlelhető, illetve a sejtes immunválasz aktivációja is kimutatható volt. Betegeinknél steroid kezelést 33, Cyclophosphamid kezelést 4, βInterferon kezelést 1 esetben alkalmaztunk, antibioticum adására 14 betegnél került sor. Maradandó bal kamra functio károsodást 5 beteg esetében észleltük.
Következtetések:Betegeink esetében mind a humoralis, mind a sejtes immunválasz elemei kimutathatóak voltak, az antibioticus és steroid kezelés általában effektiv volt, de autoantitest jelenlétekor az immunszuppressziv kezelés alkalmazása csökkenti a maradandó bal kamra functio károsodás mértékét.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Végh Judit
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Belgyógyászati Intézet, III. Belgyógyászati Klinika
Díj: 
3. díj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program