Bevezetés: Koraszülötteknél a ductus arteriosus nyitva maradása gyakori. A 28. gesztációs hét előtt illetve 1000 gramm születési súly alatt született koraszülötteknél, előfordulása elérheti a 30-40%-ot, azonban többnyire spontán vagy gyógyszeres kezelésre záródik, így sebészi beavatkozás ritkán szükséges. E műtétek hosszú távú eredményei kevéssé ismertek. Célkitűzés: A koraszülöttkori perzistáló ductus arteriosus (DAP) miatt végzett műtétek rövid és hosszú távú eredményeinek vizsgálata. Betegek és módszerek: 2000-2011 között intézetünkben 70 koraszülöttön került sor a DAP sebészi zárására. A gyermekek a 23-31. gesztációs héten (átlag 25±2 hét) születtek, a 38 lány és 32 fiúgyermek átlagsúlya 770 gramm (400-1460 ±300 gr) volt. Eredmények: E koraszülöttek gépi lélegeztetésének ideje átlag 35± 35 nap, (2-100 nap), intézeti kezelésük átlagos ideje 85±25 nap (6-245 nap) volt. Műtéti halálozás nem fordult elő, a műtétet követően 8 gyermek hunyt el (11,9%) pneumonia, légzési elégtelenség, agyvérzés, szívelégtelenség, necrotisalo enterocolitis illetve septicaemia következtében. Az otthonába bocsátott 59 gyermekben az alábbi szívfejlődési rendellenességek fordultak elő: foramen ovale apertum 24, valvuláris pulmonális stenosis 2, pitvari-, kamrai-, AV canal defectus és coarctatio aortae egy-egy esetben. Az egyéb szervek fejlődési rendellenességei közül a hydrocephalus, a hydrokele, a hasfali sérv, a gastro-intestinális rendszer fejlődési rendellenességei, strabismus, coloboma, retentio testis, congenitális hypothyreosis, komplex csontfejlődési defektus, subglotticus stenosis és Down-kór. Következtetés: A DAP sebészi zárása alacsony halálozási rátával végezhető, azonban a posztoperatív morbiditás és a műtéttel össze nem függő mortalitás magas. E koraszülöttek jelentős részében észlelhetők a szív és az egyéb szervek fejlődési rendellenességei, melyek e gyermekek fejlődését és életminőségét hátrányosan befolyásolják.