Embrionális őssejtek átalakítása dendritikus sejtekké különféle sejttenyésztési protokollok összehasonlításával

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Kísérletes immunológia, mikrobiológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Pilling Márk

Előadás adatai

Előadás címe: 
Embrionális őssejtek átalakítása dendritikus sejtekké különféle sejttenyésztési protokollok összehasonlításával
Összefoglaló: 

A dendritikus sejtek(DC) csontvelői eredetű antigén prezentáló sejtek, amelyek, nélkülözhetetlenek az immunválasz beindításához a T sejtek aktiválása révén. A DC-ket már napjainkban is használják sejtterápiás célból, ugyanakkor ennek a technológiának az egyik limitációja, hogy nem mindig lehetséges elegendő számú DC-t létrehozni felnőtt sejtekből.Az utóbbi időben több protokollt publikáltak ahol a korlátlan mennyiségben felszaporítható embrionális őssejteket(ES) differenciáltattak át DC-vé.Az ES sejteket több lépésben alakíthatóak át DC-vé, az első fázisában az ES sejtek mezodermális sejtekké fejlődnek. Ezt a lépést több módon is indukálni lehet, az egyik legelterjedtebb módszer ha ES sejteket OP9 dajka sejtekkel ko-kúlturában együtt tenyésztjük. Egy másik lehetőség, amikor az őssejteket függőcseppekben tenyésztve azok háromdimenziós sejt-aggregátumokká úgynevezett ’embryoid body’-vá (EB) állnak össze, mintegy mimikálják a korai embriogenezis lépéseit. Mindkét differenciáltatási módszer eredményeképp létrejöhetnek mezodermális illetve korai hemopoetikus sejtek. Munkám során azt vizsgáltam, hogy melyik tenyésztési módszer hatékonyabb, melyik eljárással lehet több DC-t létrehozni. Ezen túlmenően tanulmányoztam a differenciáltatás további szakaszaiban DC/makrofág fejlődést elősegítő citokinek hatásait (GM-CSF, M-CSF, IL-4). Az ES sejtek átalakulása során keletkező mezodermális (Flk-1 pozitív sejtek), hemopoetikus (CD45 pozitív sejtek), illetve dendritikus sejtek (CD11c pozitív sejtek) arányát áramlási citometriával határoztam meg. Eredményeim szerint mind az OP9 dajka sejtekkel, mind az EB módszerrel létrehozhatók mesodermális alakok, illetve ezekből dendritikus sejtek. Ugyanakkor az EB módszer hatékonyabbnak bizonyult mivel itt magasabb százalékban kaptam CD45 pozitív sejteket, illetve ezek a kísérletek reprodukálhatóbbak voltak. Az OP9 sejtekkel indított kísérletek egy részénél a sejteknek csak töredéke fejlődött CD45 pozitív hemopoetikus sejtekké. Ezen túlmenően eredményeink szerint a legtöbb CD11c pozitív sejtet GM-CSF citokin jelenlétében lehetett létrehozni.Továbbá IL-4 citokin hatására a sejtek jelentős hányada mutatott CD11c pozitivitást az EBmódszer esetén.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Szatmári István
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program