Az életminőség fogorvostudományi aspektusainak objektív vizsgálata
Előadás adatai
Bevezetés: A mindennapos fogorvosi gyakorlatban a különböző indexekkel megállapítható ugyan bizonyos szájüregi elváltozások jelenléte, illetőleg azok súlyossága, ezek viszont nem adnak információt arról, hogy a szájüreg és az azt határoló képletek elváltozásai hogyan, illetve milyen mértékben befolyásolják az adott személy életminőségét. Erre a kérdőíves módszerek az alkalmasak, azon belül is a speciálisan a szájegészséggel kapcsolatos életminőséget mérő kérdőívek.
Célkitűzés: Kutatásunk fő célja az életminőség fogorvostudományi vonatkozásainak objektív mérése volt a DE OEC Fogorvostudmányi Karára érkező felnőtt páciensek körében. Meg kívántuk határozni a DMF-T és CPI indexeket, valamint a kérdőíves módszer alkalmazásához egy új kérdőívet kívántunk összeállítani (OHIP-H Debrecen). Mérni kívántuk még az orális egészséget és annak javulását a kezelés előtthöz képest, a részleges foghiányok megszüntetését követően 1 hónappal.
Anyag és módszer: A vizsgálatban 203, 20. életévét betöltött személy fogászati státuszát vettük fel, majd az általunk kifejlesztet OHIP-H Debrecen kérdőívet kitöltettük velük a tervezés időpontjában (T0 időpont), valamint 1 hónappal (T1 időpont) a kezelés befejezése után. Kiszámoltuk a DMF-T és CPI indexeket és értékeltük a kérdőív belső konzisztenciáját, valamint a kapott pontértékeket.
Eredmények: Az általunk mért populáció DMF-T idexe 24, míg a CPI értékek mind a dohányzó (3.32) és nem dohányzó (2.96) betegek körében magas értékeket produkáltak. Az OHIP-H Debrecen kérdőívre vonatkozó Cronbach alfa értékei a 0.793-0-906 tartományba estek. Az OHIP pontszámok és a szájüregi egészség összefüggését vizsgálva csak 3 kérdéskör esetén nem volt szignifikáns az összefüggés. Az OHIP pontszámok átlaga pedig 57,51-ről 33,18-ra csökkent.
Megbeszélés: Az általunk kibővített kérdőív alkalmasnak bizonyult a szájüregi életminőség mérésére. A betegek DMF-T és CPI értékei hasonlóak voltak a korábbi magyarországi adatokhoz. A betegek életminőségének javulása minden kérdéskör esetén szignifikánsnak volt tekinthető. A későbbiekben tervezzük még a kérdőív további adatainak feldolgozását.
TÁMOP 4.2.1./B-09/KONV/2010-0007, 3TEA50KEZKGL/149
299-02 ETT, 2FEB1FOC0918/119
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program