Napjaink megváltozott igényeinek megfelelően a fogfehérítés mind fontosabb helyet foglal el az esztétikai fogászatban. Az elmúlt évtizedekben a különböző fogfehérítési módszerek szélesebb körök számára lettek elérhetők, így a hidrogén-peroxid származékok a 21. század fogászatának nélkülözhetetlen részévé váltak. Ezzel együtt a peroxidok fogszövetekre gyakorolt esetleges mellékhatásait vizsgáló tanulmányok is mind nagyobb számban jelentek meg, ellentmondásos eredményeket publikálva. Kísérleteinkben a humán fogzománc felszíni szerkezetében Opalescence Boost fogfehérítő alkalmazása után végbemenő változásokat vizsgáltuk FT-IR módszer segítségével, valamint vizsgáltuk a változások reverzibilitását 1 nap és 1 hét elteltével steril fiziológiás sóoldat, műnyál és fluoridos gél hatására. Vizsgálatainkhoz 32, extrahált humán fogat használtunk fel. A mintákon a fogfehérítő gélt 10 percig alkalmaztuk, az infravörös spektrumokat Thermo Scientific Nicolet 6700 FT-IR spektroszkóppal vettük fel. Az eredmények kvantitatív értékelése az infravörös spektrumok meghatározott területeinek integrálérték számításával és az integrálok összehasonlításával történt. A fogfehérítő kezelés után az integrálértékek szignifikáns emelkedése volt megfigyelhető, tehát a zománc felszíni szerkezetében eltérések jelentkeztek. A steril fiziológiás sóoldatban tárolt minták nem mutatták reverzió jeleit, a változások 1 nap és 1 hét elteltével dominánsabbá váltak, az integrálértékek tovább emelkedtek. Ezzel szemben a műnyálban tárolt, valamint a fluoridos géllel felülkezelt, szintén műnyálban tárolt mintákról 1 nap után felvett spektrumok értékelése után elmondható, a felszíni zománcszerkezetben teljes reverzió ment végbe, mindkét esetben a kezeletlen zománcfelszínről felvett értékeknél is alacsonyabb integrálértékeket kaptunk. Az eredmények alapján kijelenthető, a klinikai gyakorlatban kiemelt jelentősége van a fogfehérítés utáni fluoridos kezelésnek és a megfelelő szájhigiéniának.