A konstans áramlási technika használhatósága az egy tüdős lélegeztetés során az alsó inflexiós pont meghatározására

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Aneszteziológia és intenzív terápia, sürgősségi betegellátás, mellkas-, hasi és plasztikai sebészet, traumatológia, ortopédia, kísérletes sebészet
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Szerencsi Dávid

Előadás adatai

Előadás címe: 
A konstans áramlási technika használhatósága az egy tüdős lélegeztetés során az alsó inflexiós pont meghatározására
Összefoglaló: 

Bevezetés: Az egytüdős lélegezetés (OLV) során fellépő hipoxia kezelés egyik módja pozitív végkilégzési nyomás (PEEP) alkalmazása a lélegeztetett tüdőn. Ismert, hogy csak a betegek egy részénél hasznos ez a megoldás. Hatása az artériás oxigenizációra függ a PEEP és a nyomás-térfogat görbe alsó inflexiós pontjának (LIP) a kapcsolatától. A LIP meghatározására több módszer van, de eddig csak a „super-syringe” technika került alkalmazásra és közlésre OLV során. Ám ez bonyolultsága és időigényessége miatt nem terjedt el. Intenzív osztályon ARDS-es betegek kéttüdős lélegeztetése során alkalmazott „constant-flow” módszer egyszerűsége miatt széles körben elterjedt. Vizsgálatunk célja a „constant-flow” technika alkalmazhatóságának vizsgálata a LIP és intrinzik PEEP (PEEPi) meghatározásához.
Eszközök: Az Etikai Bizottság jóváhagyása és a betegek írásos beleegyezése után 20, elektív mellkassebészeti műtétet és legalább 60 perc OLV-t igénylő beteget vontunk be a vizsgálatba. A betegeket AVEA (VIASYS Healthcare) típusú lélegeztető géppel lélegeztettünk 8ml/kg légzési térfogatot használva mind két- ill. egytüdős lélegeztetés során. OLV során, 10 perces lélegeztetési periódusokat alkalmaztunk váltakozva 5 vízcm PEEP alkalmazásával illetve anélkül (ZEEP). A periódusok után rögzítettük a légzési és hemodinamikai paramétereket, PEEPi és LIP értékeket. A PEEPi és LIP meghatározásához a AVEA automatikus mérési programját használtuk. A pontosság érdekében az LIP-ot 3l/perc áramlás mellett határoztuk meg.
Eredmények: Artériás oxigén tenziókban nem volt szignifikáns különbség OLV alatt PEEP ill. ZEEP alkalmazása során. Szignifikáns inverz korreláció volt a LIP és PEEPi különbsége, valamint a PaO2 változásai, (r=0.704, p<0.001) illetve a műtét előtt mért reziduális térfogat és a PaO2 változás között (r=0.57, p<0.01).
Konklúzió: A PaO2 változása OLV során összefüggést mutat a LIP és PEEPi közti különbséggel, illetve a preoperatív reziduális térfogattal. Eredményeink összhangban vannak a korábban „super-syringe” technika alkalmazásával kapcsolatosan megjelent eredményekkel, mely alapján a „constant flow” technika használható alternatívát képez az OLV alatti LIP és PEEPi meghatározásához.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Végh Tamás
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék
Díj: 
3. díj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program