2009. szeptemberében követéses vizsgálat indult a Debreceni Egyetemen tanulmányaikat akkor kezdő, elsőéves magyar és angol nyelven tanuló orvostanhallgatók körében annak vizsgálatára, hogy az orvostanhallgatók mentális egészségét milyen mértékben befolyásolják a személyes jellemzők, illetve a képzéssel kapcsolatos faktorok. A jelen vizsgálat célja a 2011/12-es tanévben harmadéves orvostanhallgatók lelki egészségi állapotának jellemzése a követéses vizsgálat keretében. A vizsgálathoz a korábbi években is használt, 87 itemes, önkitöltős, névtelen kérdőívet alkalmaztunk, melyben a demográfiai adatokra, társas támogatottságra és családi háttérre vonatkozó kérdések mellett a mentális állapotot a pszichés stressz (GHQ-12), a depresszió, szorongás, stressz (DASS-21), a diszfunkcionális attitűd (DAS-A-R-17), az észlelt stressz (PSS-4), valamint a koherencia érzés (SOC) jellemezte. A kapott eredményeket a STATA programcsomaggal dolgoztuk fel. 197 magyar és 163 angol nyelven tanuló harmadéves hallgató kérdőíveit dolgoztuk fel. A magyar hallgatók átlagéletkora 21,5 év (SD: 1,4) volt, míg az angol nyelven tanulóké 23,5 év (SD: 2,76).
A mentális egészséget jellemző paraméterek közül kiemelendő, hogy a pszichés stressz mértéke a 3 év során szignifikánsan változott a magyar hallgatók körében (p=0,002), ami nem volt jellemző az angol nyelven tanulókra (p=0,127). A növekedés az 1-2. év közt volt a legjelentősebb (p=0,002), 3. évre csökkent 2. évhez képest (p=0,051).A magyar hallgatók stressz-mértéke 3. éven is szignifikánsan magasabb volt, mint a korosztályos magyar átlag (p<0,000). Ugyancsak nőtt a magyar nyelven tanulóknál a depresszió és a szorongás átlagértéke 2. évre. Ugyanakkor a koherencia-érzés ezzel ellentétes, bár nem szignifikáns változást mutatott mind az angol, mind a magyar nyelven tanulóknál. A koherencia-érzés átlaga a magyar 3. éves hallgatók körében szignifikánsan magasabb volt, mint az angol nyelven tanulók körében (p=0,004). A stressz mértéke a harmadév elején erős szignifikáns összefüggést mutatott az előző félévi tanulmányi átlaggal (p=0,006). Vizsgálatunk igazolja, hogy a másodév kulcsfontosságú az orvostanhallgatók mentális egészségét illetően