A patkány nyálmirigyek beidegzési mintázatának változása fluorokinolon kezelés hatására

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2009/2010. tanévi helyi TDK konferencia
Szekció: 
Patológia, Anatómia, Hisztológia, Morfológia, Igazságügyi Orvostan
Szerző(k):
Györffi Ágnes
Intézet:
Anatómiai, Szövet-, és Fejlődéstani Intézet
Témavezető(k):
Dr. Matesz Klára
Dr. Bácskai Timea

A fluorokinolonok (FQ) széles spektrumú antibiotikumok, melyeket a szervezetben előforduló szisztémás fertőzések kezelésére alkalmaznak. A FQ-at a betegek jól tolerálják, mellékhatások csak kis százalékában fordulnak elő. Korábbi vizsgálatok szerint a FQ-ok körébe tartozó pefloxacint (PEF) patkányoknak adva csökkent a nyálmirigyek súlya, a termelődött nyál mennyisége és amiláz aktivitása. Mivel krónikus PEF kezelés után peripherias neuropathiat is leírtak, úgy gondoljuk, hogy a nyálmirigyek károsodását neuronális eltérések okozhatják. Ezért célul tűztük ki ezen eltérések hátterének vizsgálatát a nyálmirigyek beidegzésében szereplő perifériás idegrendszeri területeken PEF kezelés következtében.
Vizsgálataink során a patkányok az antibiotikumot intraperitonealisan, 3 napig kapták, a terápiás dózisnak megfelelő mennyiségben. A kontroll állatok fiziológiás sóoldatot kaptak. A túlélési idő után az állatokat elaltattuk, fixáltuk, a nagy nyálmirigyeket eltávolítottuk, majd a parotisból és a gl. sublingualisból paraffinos metszeteket készítettünk. Annak eldöntésére, hogy változik-e a kezelés hatására a mirigyek beidegzési mintázata immunhisztokémiai vizsgálatokat végeztünk, melyek során a következő szinaptikus mediátor-tartalmú rostok számának változását hasonlítottuk össze: Substance-P, CGRP, szerotonin. A metszetekben a bekötődött antitesteket fluoreszcens jelölőanyaggal vizualizáltuk. A mikroszkópos felvételeket Spot digital kamerával felszerelt Nikon Eclipse 800 fluoreszcens mikroszkóppal készítettük. Az idegrostok kvantitatív elemzését 40x-es nagyítás mellett, a látótér 15-20mm2 –es területén lévő rostok megszámolásával végeztük el, majd a kapott adatot 1mm2 területre vonatkoztattuk. Mindhárom esetben az immunoreaktív (IR) rostok számának változását észleltük a PEF kezelést követően. Vizsgáltuk továbbá, hogy a mirigyeket beidegző paraszimpatikus idegek átvágását követően változik-e az IR rostok száma. A paraszimpatektómiát követő PEF kezelés hatására a CGRP és a SP pozitív rostok számának csökkenését tapasztaltuk.
Mindezen vizsgálatok alapján elmondható, hogy a PEF kezelés megváltoztatja a mirigyek beidegzési mintázatát, alátámasztva ezzel neurotoxikus hatását.

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program