ABSZTRAKT
Bevezetés: A Debreceni Bőrklinika munkacsoportja 2004-ben, az irodalomban először, sikeresen alkalmazta a CD63 molekula sejtfelszíni kimutatására épülő módszer módosított változatát a krónikus urticaria autoimmun formájának diagnosztizálására. A funkcionális teszt segítségével kimutatták, hogy az erősen szenzibilizált atopiás donor (DA) bazofil sejtjei IL-3-mal történő kezelés nélkül sikeresen használhatók in vitro az autoimmun urticaria áramlási citofluorimetriás vizsgálatában. Pozitív korrelációt mutattak ki a bazofil CD63 expressziós vizsgálat és az autolog serum skin teszt (ASST) között, bár ekkor tömény szérumot alkalmaztak.
Célkitűzés: Jelen munkánkban az autoimmun urticariás betegek tömény és hígított saját szérumával is elvégeztük az ASST-t. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a hígított saját szérum jobb korrelációt mutat-e a CD63 assay eredményeivel a töményhez képest. Valamint azt is vizsgáltuk, hogy a CD63 expresszió mértéke és az urticaria súlyossági indexe (SCORE) között kimutatható-e összefüggés.
Anyag és módszer: 52 autoimmun urticariás beteget vizsgáltunk, akiknél az ASST-t tömény és hígított szérummal is elvégeztük, majd Kappa teszttel összehasonlítottuk a CD63 assay eredményeit a bőrtesztek erdményeivel. Pearson-féle korrelációval összefüggést kerestünk az autoimmun urticariás betegek CD63 assay mértéke és a betegek klinikai súlyossága között.
Eredmények: Eredményeink szerint a higított szérummal végzett ASST ellentétben a tömény szérummal végzett ASST-el nem mutatott korrelációt a CD63 assayvel. A CD63 assay és a klinikai súlyosságot reprezentáló SCORE érték szignifikáns összefüggést mutatott.
Konkluzió:A klinikai gyakorlatban az ASST-t elegendő tömény savóval elvégezni. A CD63 expressziós assay mértékéből következtethetünk az