Fiatalkori szexuális bántalmazás 2006-2010 között
Abstract data
Tárgy: A fiatalkorúak ellen elkövetett szexuális bántalmazások közös tulajdonságainak összesítése, aminek segítségével felfedezhetőek azok a közös vonások, amik a megelőzésért folytatott küzdelemben hangsúlyt kaphatnak.
Módszerek: 2006 és 2010 közötti időszakban vizsgáltuk azokat a fiatalkorú lányokat, akik szexuális bántalmazás áldozatai lettek. Ebben az időintervallumban 58 sértett kereste fel a Hajdú-Bihar megyei egyetlen illetékes ellátó központot, a DEOEC Gyermeknőgyógyászat Szakrendeléstét. Minden esetet megvizsgálva különböző kategóriákba soroltuk a zaklatások tulajdonságait. Azokat a cselekményeket, amelyeket családtag követett el, családon belüli erőszaknak könyveltük el.
Eredmények: Az áldozatok több mint 91 százaléka iskolai diák volt, főként (62%-ban) 11 és 14 év közöttiek. Összességében az elkövetők 41 százaléka állt valamiféle rokonságban a sértettel, 38% volt ismerős, és 20,7 % volt idegen. A bűnügyek 15,5 % -a mondható családon belüli erőszaknak, hiszen két esetben az édesapa, míg hét alkalommal a nevelőapa volt a bántalmazó. Az esetek 29 százalékában beszélhetünk többszöri előfordulásról. A legtöbb abúzus (34,5%) a téli időszakban, főként iskolaidőn kívül történt. Szülő kísérte a sérültet a rendelésre 55%-ban, amihez 12%-ban rendőri kíséret is társult. A bántalmazások típusa 69%-ban hüvelyi behatolás és 31 %-ban pedig fajtalankodás volt. Az esetek 12 %-ához társult fizikai erőszak. A vizsgálatok során levett kenetekből 2 esetben tudtunk spermium jelenlétét kimutatni, míg terhesség egyszer sem következett be. Az áldozatok többsége, azaz 69%-a történtek után több, mint 72 órával jelentkezett.
Következtetés: A fiatalkorú lányok szexuális zaklatásának jelentős százaléka családon belül történik, ami összefüggésbe hozható a többszöri bántalmazások magas arányával. A bejelentett esetek alacsony száma arra bizonyíték, hogy a sérültek sürgősségi ellátása és a magyar büntetőjog közötti összhang nem megfelelő. A szexuális bántalmazás megelőzése megfelelő szülői és tanári felkészítést, a gyermekek iskolán kívüli odafigyelését, illetve az egészségügyi ellátás és az igazságszolgáltatás harmonizálását követeli meg.
Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program